Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztereinek és államtitkárainak kétnapos informális ülését követő sajtótájékoztatón Andor László hangsúlyozta: az Európai Bizottság számára az Európa 2020 stratégia jelenti a kiindulási pontot a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet elemzésénél és a célok meghatározásakor.
Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős tagja emlékeztetett: a stratégia keretében 10 év alatt uniós átlagban 75 százalékos foglalkoztatási szintet szeretnének elérni, ennek megvalósításához már most meg kell kezdeni a reformokat, amelyek segítik a munkaerő rugalmasabbá, versenyképesebbé válását.
A tagállamok eltérő képet mutatnak: volt ahol jobban oldották meg a válsággal kapcsolatos munkaerőpiaci feladatokat, és így például alacsony maradt az ifjúsági munkanélküliség, de vannak “krónikus esetek”, olyan országok, ahol csak később szánták rá magukat szerkezeti reformokra – fejtette ki Andor László.
A biztos kiemelte: a munkaerőpiac kínálati oldalának reformja elsősorban az oktatási-képzési rendszerek megújítását, és az élethosszig tartó tanulás elősegítését jelenti, ezzel jobb munkaerő-kínálat teremthető a gazdaság számára. Adott csoportok – például a fiatal és idősebb munkavállalók, vagy a szülés után visszatérő nők – helyzetét a kereslet befolyásolásával lehet javítani.
Joelle Milquet belga miniszterelnök-helyettes, foglalkoztatási miniszter úgy vélekedett: a költségvetési kiadások visszafogása idején is a foglalkoztatás bővítését kell a gazdaságpolitika fókuszába helyezni, mivel a foglalkoztatás összefügg a növekedéssel, ebben a tekintetben a foglalkoztatás bővítése “gyógyító”, és egyben egyfajta “megelőző” politika. A munkaerő-kínálatnak ugyanis kulcseleme a jól képzett munkaerő.
