A magyar gazdaság az első negyedévi 0,1 százalék után a második negyedévben 1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ez jelentősen elmarad az EU átlagától, ami annak következménye, hogy miközben a magyar kivitel elég jól kihasználta az európai – és főleg német – kereslet javulását, a belföldi piacra termelő ágazatok visszaesése nálunk egyelőre folytatódott. Ez a kettősség a magyar gazdasági növekedés húzóerejét támasztó iparban is jól látszik: az első félévben a kivitel 17 százalékkal nőtt, a belföldi értékesítés 5 százalékkal visszaesett.
Noha nálunk az első félévben 3,7 százalékkal emelkedett a reálkereset, ez eddig nem vezetett a fogyasztás emelkedéséhez, sőt, erre legjobb esetben a karácsonyi időszakban lehet számítani a GKI szerint. Ennek egyik oka, hogy a tavasszal tetőzött munkanélküliség csak nagyon lassan, s a több nyári munkaalkalom miatt feltehetőleg csak átmenetileg csökken.
A gazdaságkutató a tavalyi 10,5 után idén 11 százalékos munkanélküliségi rátára számít. Emellett a nyugdíjak és családtámogatások reálértéke kisebb a tavalyinál, a hiteltörlesztési kötelezettségek a gyenge forint miatt is emelkedtek, az új hitelhez jutás nehéz, a lakosság még nem mer és nem tud fogyasztani, beruházni.
Az infláció júliusban 4 százalékra csökkent, mivel a második félévben kezd kifutni a tavaly évközepi adóemelések hatása. Az év végi áremelkedés ezért a GKI szerint 4,3 százalék lehet. A jegybanki alapkamat csökkentése 5,25 százalékon megállt, s nem kizárt ennek idei emelése sem. Az euró átlagos árfolyama az első féléves 270 forint közeléből a második félévben 280 forint fölé nő, így éves átlagban 277 forint körüli árfolyam kialakulása valószínűsíthető.
A magyar kormány megítélését az államcsőd június eleji kormányzati víziója, majd az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalások júliusi felfüggesztése jelentősen rontotta – írja a GKI prognózisa. E lépések valószínűleg ennél is kedvezőtlenebb hatással jártak volna, ha nem lenne általános az a várakozás, hogy az önkormányzati választások után a kormány kellő jelentőséget fog tulajdonítani az egyensúlynak.
Ennek mércéje elsősorban a 2011-es költségvetés, illetve az aktualizált konvergenciaprogram tartalma lesz. Ha ezt a nemzetközi szervezetek és piacok jól fogadják, akkor ismét növekedhet az ország iránti bizalom, annak minden árfolyamban és kamatokban megnyilvánuló pozitív következményével. A GKI szerint addig viszonylag jelentős árfolyam-ingadozásra kell számítani
