Gazdaság

Ötödét keressük a német béreknek

Ötöde a magyar bérszínvonal a németének – derül ki az Európai Munkaadók Szövetségének (FedEE) honlapján közölt statisztikából. A szövetség szerint a régióban magas a járulékszint, de ezt ellensúlyozza a társasági adók alacsony szintje. A beruházóknak nem a bérszínvonal az egyetlen mérlegelendő tényező, ezért volt alkalma a román sajtónak cikkeznie arról, hogy Magyarország "ellopta" a Mercedes beruházást.

Az Európai Munkaadók Szövetsége leszögezi: a kelet-európai fizetési szint jóval alacsonyabb a nyugat-európainál. Igaz, a Nyugaton megszokottnál általában magasabbak a társadalombiztosítási járulékok, de ezt a hatást viszont ellensúlyozza a társasági adók alacsony szintje – nyugtatja meg a szövetség honlapja a munkaadókat.

Németországból nézve mind alacsony

A statisztikákat tanulmányozva kitűnik, hogy a régióban élők ugyan úgy érezhetik, hogy jövedelmük jelentősen eltér a szomszédaikétól, a kelet-európai országok bérszínvonalai között jelentős a szóródás, ugyanakkor Németországból tekintve mindegyik nevetségesen alacsonynak tűnik – ez némileg könnyebben értelmezhetővé teszi, miért döntött mégis a Mercedes hazánk mellett a viszonylag magas bér- és járulékszint ellenére.

mi a fizetések mediánja?

A FedEE statisztikája bruttó mediánokat hasonlít össze. A medián sok tekintetben többet árul el az átlagnál, hiszen az átlagot a kiugró szélső értékek – például a fizetéseket tekintve néhány csúcsmenedzser jövedelme – jelentősen torzíthatja.

A medián viszont azt mutatja meg például a bérek esetében, hogy ha a fizetéseket emelkedő sorrendben sorba raknánk, milyen értékű fizetés állna a sorban középen.

A magyar bérszínvonal a németének a 19 százaléka, ami a szlovákéhoz képest magas (az annak a 15 százaléka), Versenyképesebbek vagyunk viszont a legyeleknél bérek szemponjából, ahol – talán a Szolidaritás és társszervezetei keménysége miatt – már a német bérszínvonal negyedénél tartanak. Az alacsony bérköltség jelentette versenyképesség zászlóvivőinek számítanak viszont a románok, ahol a német bérszínvonal 11 százalékával kell beérniük a dolgozóknak. Nem véletlen, hogy a fölháborodott román sajtó arról cikkezett, miként „lopták el” a magyarok a Mercedes beruházását.

Hiányoztak az autópályák

Az Evenimentul Zilei, Románia legnagyobb példányszámú országos napilapja szerint az ok egyszerű: Románia nem rendelkezik autópályákkal. A lap szerint a Daimler becslése alapján egy autó szállítása a romániai utakon megközelíti a 300 eurót, míg a magyarországi utakon – a számítás az időveszteség tényezőjét is tekintetbe veszi – 90 euró körüli.

Bár a románok fölháborodása érthető, igazán azonban a bulgároknak illett volna fölháborodniuk, ugyanis ők a német bérszínvonal 6 százalékával büszkélkedhetnek, s ez által a legversenyképesebbek a kelet-európai régióban, legalábbis a bérköltségek szempontjából. Mint azonban a Mercedes beruházásának példája is mutatja, a bérköltség színvonala nem az egyetlen, s valószínűleg nem is a legfontosabb tényező azok közül, amelyeket egy beruházó mérlegel.

erősebb forint, gyengébb versenyképesség?

A FedEE statisztikája februári állapotot rögzít euróban. Az erősebb forint miatt jelenleg a fizetésünk több eurót ér, mint februárban, akkor is, ha az összege nem változott.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2008-ra vonatkozó értékelő tanulmánya fölhívja a figyelmet, hogy túl erős forint esetén a befektetők kedvezőbb költségtényezőjű beruházási környezetbe vonulhatnak (hiszen erős forintnál drágább az egész beruházás, illetve magasabb a bérköltség is a külföldi beruházó szempontjából). A forint jelenlegi 230-as szintje mintegy 8 százalékos erősödést jelent a 250-es szinthez képest. Bérek tekintetében azonban ez még csak annyit jelent, hogy éppen csak meghaladja a magyar bérszínvonal a németének az egyötödét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik