A magyarok dacolnak a Ne vásárolj semmit!-nappal

Nem fog „fekete péntekként” bevonulni a kereskedők naptárába 2007. november 30-a sem, hiába van a „Ne vásárolj semmit” nap – erre bizton fogadhatunk. Ezzel azért nagyjából tisztában van az akciót meghirdető Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) is, hiszen ahogy elnökük, Újhelyi Katalin elárulta: nem gondolják, hogy egy zsemlét se vásároljanak ezen a napon az emberek, ezzel szemben főcéljuk felhívni a figyelmet rossz vásárlási szokásainkra.

Cégmércével rangsorolnak

Idén újdonság, hogy az egyesület a fogyasztók tájékozódásának segítésére elindította cégmérce adatbázisát, amely első körben három iparág: a mobilszolgáltatók, a tejforgalmazók és a tisztítószergyártók vállalatait rangsorolja.

Újhelyi Katalin elmondta: a cégeket, termékeiket, illetve szolgáltatásaikat környezeti, társadalmi, állatjóléti, és egyéb, összesen 11 szempont szerint értékelték. A rangsor felállításával abban szeretnének segíteni a vásárlóknak, hogy ne csak az ár, és/vagy a minőség alapján döntsenek egy-egy termék megvásárlása mellett, hanem azt is nézzék, hogy egy-egy cég mennyire környezetbarát termékeket állít elő nem szennyező módon. Megbecsüli-e saját alkalmazottait, s a társadalom felé tesz-e segítő gesztusokat.

Általánosság helyett célzott elutasítás

Bár tiszteletben tartja a TVE törekvéseit Vámos György, de azt abszolút naivitásnak gondolja, hogy valaha, még csak elenyésző mértékben is hatással lenne a kezdeményezés a vásárlókra. Ahogy az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára fogalmazott: sokkal hatásosabb lenne arra felhívni a fogyasztók figyelmét, hogy mit miért ne vásároljanak. Példának hozta fel azokat a piacokat, kereskedőket, akiknél a termékek eredete kétséges, minőségük általában gyatra, adósak maradnak a számlával, így a reklamáció lehetősége sincs meg. Ilyen akcióval, törekvéssel teljes lenne az egyetértése a kereskedőknek – tette hozzá.

Akció nélkül is visszaesett

Amit nem tesz meg a „Ne vásárolj semmit” akció, azt megtette a Gyurcsány-csomag, aminek egyik utóhatásaként idén az első kilenc hónapban 2,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom a KSH adatai alapján. Szeptember végéig összesen 4385 milliárd forintot hagytunk az üzletekben.

Kevésbé spóroltunk a hasunkon, hiszen az élelmiszerekből – változatlan áron – csak 0,9 százalékkal vásároltunk kevesebbet, a nem élelmiszer-kiskereskedelem viszont 3,9 százalékkal esett vissza. Honfitársaink ugyanakkor nem sajnálják a pénzt az autózásra, szeptemberben például 4 százalékkal több üzemanyagot vásároltak a felfelé kúszó árak ellenére.

Összességében elmondható, hogy az év első kilenc hónapjában 5,3 százalékkal csökkentek átlagosan a reálkeresetek, míközben „csak” 2,5 százalékkal vásároltunk kevesebbet. Az eltérés magyarázata jórészt a fogyasztássimítás, vagyis a hitelből vásárlás lehet az elemzők szerint.