– Először mint pártpolitikust kérdeznénk: mit szól az MSZP-frakció az adóváltoztatásokhoz? Az egész párt támogatja a reformnak ezt a részét?
– Ha az adórendszer átalakításának irányaira gondol, akkor az MSZP ezzel foglalkozó munkacsoportja, szakértői, képviselői ismerik és támogatják ezt a gondolkodást. Megbeszéltük.
– S mi a helyzet az ingatlanadó bevezetésével?
– Sokféle vita nyitott még. Az biztos, hogy jelenleg is sokan fizetnek ingatlanadót. Négy típusú helyi adó is érinti az ingatlanokat. Ilyen a kommunális, az idegenforgalmi, a telek- és az építményadó. Ezen kívül központi elvonásként létezik a luxusadó is. Egységesíteni kívánjuk ezt a rendszert, hogy igazságosabb legyen. De ez az egységes új adó, amely januárban indul, továbbra is helyi adó marad, ami azt jelenti, hogy az adott kereteken belül az önkormányzatok döntik el, hogyan adóztatnak, s adóztatnak-e egyáltalán. Ezen a téren nincs bevételi kényszer, nem számolunk többletforrással. Az ingatlanok után jelenleg is mintegy 65 milliárd forint adó folyik be.
– Simán ment a megállapodás az SZDSZ-szel?
– Több fordulóban tárgyaltunk; azt mondanám, hogy összecsiszolódtunk.
– Mivel tudná ezt alátámasztani a megállapodás adóügyi részében?
“Az eva kapcsán meg kell nézni, el van-e rendezve minden adó, az ekhónál nem tudok változtatási javaslatról.”
– Ősszel beterjesztünk például egy új áfa-törvényt annak érdekében, hogy a jelenlegi jogszabályban lévő, visszaélésre lehetőséget adó paragrafusokat kiiktassuk, korlátozzuk. Csoportos áfa-alanyiság lesz, szélesedni fog a fordított áfa alkalmazásának lehetősége. Komolyan megfontoltuk, hogy a gazdaság kifehéredéséből származó többletbevételből miként lehet visszajuttatni az adóalanyoknak. Erre vonatkozóan is lesz javaslatunk a szeptemberben az Országgyűlés elé benyújtandó anyagban. Az adócsomag egyszerűsíti a jogszabályokat, csökkenti az adók számát, egyben kiszélesíti majd az adóalapokat és megszüntet bizonyos mentességeket és kedvezményeket.
– Mekkorára tehető a gazdaság fehéredéséből származó költségvetési többletbevétel?
– Jelenleg pár tízmilliárdról van szó, de ez még nem a végleges szám. Ezt az adórendszer olyan változtatása formájában juttatjuk vissza a gazdaságnak, ami alapján kevesebbet kell befizetni. Ha a magánszemélyeknél csökkentjük az adóterhelést, akkor a munkaadók számára teremtjük meg azt a lehetőséget, hogy alacsonyabb béremeléssel tudjanak magasabb bérnövekedést elérni. Ha például az szja-ban adunk vissza ebből a többletből, akkor a foglalkoztatók bérterhe közvetve csökken. Csak olyan megoldást tudok elképzelni, ami bizonyosan megadja a lehetőséget a foglalkoztatói terhek csökkentésére. Erről az irányról állapodtunk meg a koalíciós partnerrel; a kormányjavaslat augusztusban lesz végleges.
– Ez egy konkrét törvényjavaslat lesz, vagy egy átfogó adócsomag részeként terjesztik be?
– Átfogó adócsomagot nyújtunk majd be, de például az áfát önálló törvényben módosítanánk.
– Miként látja, egyszerűsödni fog az őszi változtatások nyomán az adórendszer?
– Radikálisan csökkenni fog a benyújtandó bevallások és az azokban szereplő sorok száma, mérséklődik ezáltal a vállalkozások adminisztrációs terhe és az adóhatóság feldolgozási munkája is.
– A csomag része az úgynevezett bagatell adók megszüntetése is?
– Pontosan így van, ezért is lesz kevesebb bevallás, mivel önálló adókötelezettségek is megszűnnek. Ez kevesebb adminisztrációs teherrel, költségmegtakarítással jár az adózók számára. Adóteher-csökkenés pedig abból ered, hogy a fehéredés hatását osztanánk meg az adófizetőkkel.
– A vártnál annyival jobb a költségvetés pozíciója, hogy a kormány megengedheti magának a fehéredés hatásának visszaosztását?
– A mostani adórendszer egy szempontból nagyon stabil: a korábban kétséges bevételek most bejönnek a büdzsébe. Az uniós csatlakozást követően, 2004-ben a legnagyobb gond az volt, hogy 400 milliárd forint bevételt elveszítettünk, ez billentette meg az akkori költségvetés bevételi oldalát. A jelenlegi stabilitást nagyon fontos megőrizni. Ezért nem vagyok híve annak, hogy nagyon nagy felfordulás legyen az adórendszerben.
– Hogyan jellemezné az őszi adócsomagot? Korrekció, változtatás vagy reform?
– Ez a reform nyitánya lesz, sokkal több, mint korrekció. Olyan változtatás, amely megteremti a 2009-től induló reform alapjait. Úgy korrekt, hogy ha van a gazdaság kifehéredéséből származó többletbevétel, akkor azt megosztjuk azokkal, akik részt vesznek a közterhek viselésében. Erre akár 2008. január elsejétől sor kerülhet. Több mint a felét biztos vissza fogjuk adni. A konkrét mértékről a kormány dönt majd, de jelentős részről lesz szó.
– Nem látja kockázatosnak az adórendszer 2009-es „reformértékű változtatását” a választások közeledtével?
Összhanghiány
Hangsúlyos elemként említi interjújában a pénzügyminiszter a gazdaság kifehérítéséből származó költségvetési többletbevétel egy részének visszajuttatását az adózóknak. A hétvégi koalíciós megállapodás részleteinek nyilvánosságra hozatala, értelmezése közben ez a szál mindeddig olyannyira elsikkadt, hogy egy keddi sajtóbeszélgetésen vezető adószakértők sem tudták értelmezni, mire gondolhatott Veres János. Az aznapi Népszabadság is az szja-kedvezmények megkurtításának, az adózói többletbe-fizetéseknek a tervét emelte ki az egyeztetett szándékokból, miközben a kormányfői és a pénzügy-minisztériumi kommunikáció az ingatlanadó jövő évi bevezetésére koncentrált, a részletek ismertetése nélkül.
Mindebből következhet az is, hogy a kormányzati kommunikációban továbbra sincs összhang. Másrészt a többsíkú tájékoztatást lehet a végleges döntések meghozatala előtti szondázással, a visszhangok begyűjtésével magyarázni. Ám annyi biztosnak tűnik, hogy az őszi adócsomag kényes részleteiről (mindenekelőtt az ingatlanadó tervezetéről, az szja-változtatásokról) csak azután határoz a kormány, hogy a koalíciós frakciók tagjai a helyi hangulatjelentések birtokában visszaérkeznek nyári szabadságukról a fővárosba. Akkor talán a kommu-nikációban nagyobb hangsúlyt kapnak majd a juttatások, mint az újabb elvonások.
– Az adócsomagban hozzányúlnak a járulékok szintjéhez is?
– Ma nem látom reális lehetőségét annak, hogy 2008-tól járulékot csökkentsünk.
– Mi lesz az evával és az ekhóval? A szeptemberi adócsomag meghagyja ezeket vagy megszünteti?
– Több szakmai aggály is felmerült az eva és az ekho kapcsán; jelenleg nincs döntés ezekben a kérdésekben. Azt hiszem, egy olyan eva, amely egyszerű átalányadó, de a szükséges terheket tartalmazza, tartósan része lesz a magyar adórendszernek, ám meg kell nézni, hogy a 25 százalékos kulccsal el van-e rendezve minden adó. Az ekhóval kapcsolatban szakmai körökben előjött, hogy meg kellene változtatni vagy meg kellene szüntetni, ám egyelőre nem tudok olyan kormányzati javaslatról, amely ezt célozná. Nézzük meg, hány embert érint: kevesebb mint 10 ezret.
– Ez mellette érv, vagy ellene?
– Inkább azt mondanám, hogy a súlyát teszi helyre.
– A tervezett költségvetési hivatalnak valóban nagyobb szerepe lehet a büdzsé egyensúlyban tartásában, már amennyiben sikerül egyáltalán felállítani. Az ellenzéknek igaza lehet, amikor azt mondja: ha még az Állami Számvevőszék alelnökeit sem tudják megválasztani, akkor az Országgyűlésben aligha sikerül kétharmados többséggel vezetőt választani ezen új intézmény élére.
– Az ÁSZ alelnökeit azért nem lehet megválasztani, mert az ellenzék nem hajlandó elfogadni a kormányoldal jelöltjét, s meghatározná, hogy kit jelölhetünk. Ez nem jó érv.
– De pont ez az adok-kapok blokkolja majd a költségvetési hivatal felállítását is.
– Aki felelősséget érez az ország iránt, annak szerintem ebben a kérdésben együtt kell működnie. Az külön téma, hogy találunk-e vagy sem konszenzusos vezetőt. Első körben sokkal fontosabb egy olyan intézmény felállítása, amely bebiztosítja a magyar költségvetést a ciklikusan újratermelődő hiány ellen. Ennek a súlya nem kisebb, mint az ÁSZ vagy az Alkotmánybíróság felállításáé volt a maga idejében.
– Túl vannak már pár egyeztetési fordulón, Ön szerint van az ellenzékben hajlandóság az együttműködésre?
– Valamennyi párt kellő felelősséggel, a megállapodás készségével áll a kérdéshez.
– Egy ilyen hivatal garancia lehet az egyensúlyi tervezésre?
– A közpénzügyi reformtervezetnek van két további, legalább az előzőhöz mérhető fontosságú eleme is. Egyrészt az adósság reálértékét, inflációval kiigazítva, szinten tartjuk. Ebből az is következik, hogy a magyar költségvetéseknek elsődleges egyenlegeikben pozitívnak kell lenniük tervezéskor és végrehajtáskor is. Ez azt jelenti, hogy az elsődleges egyenleget az Országgyűlés se viheti át mínuszba. Másodszor: több évre előre összegszerűen meghúzzuk az egyes területek, tevékenységek kiadási maximumait. Ha valaki ezen túl akar költeni, akkor annak közölnie kell azt is, minek a terhére, s honnan szerez többletbevételt, vagy hol takarít meg kiadást.
– Ezeket az elképzeléseket az államháztartási törvény módosításába illesztenék be?
– E törvény helyett három másikat szeretnénk működtetni a jövőben. A közpénzügyi törvény lenne kétharmados, éppen azért, hogy bebiztosítsuk az adósság mértékére és az intézményi garanciára vonatkozó korlátot.
