Gazdaság

Gráf uniós szinvonalú fejlődést akar az agráriumban

Az 1250 milliárd forintos vidékfejlesztési és 1500 milliárd forintos közvetlen európai támogatással a következő 6 évben olyan fejlődést lehetne elérni a magyar agráriumban, mint amilyen az Európai Unió fejlett agrárországaiban végbement - mondta Gráf József a tárcája jövő évi költségvetését ismertetve.

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elmondta, 2007-ben 455,8 milliárd forint áll majd rendelkezésre agrár- és vidékfejlesztésre.


A miniszter szerint a jövő évi agrárpolitika céljai közé tartozik a versenyképesség javítása, az EU-s támogatások maximalizálása, a kárenyhítési rendszer bevezetése, a bürokrácia csökkentése, a szakigazgatás átalakítása és az intézményrendszer korszerűsítése.


Csökken a bürokrácia


Utóbbiról szólva az agrártárca vezetője elmondta, a minisztérium létszáma csökken, a tárcánál a jogalkotási feladatok és az európai uniós ügyek maradnak, és létrehozzák a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt, racionalizálják a földhivatalok működését, összevonnak szakképző intézményeket, valamint a nemzetközileg jelentős kutatóintézeteket korszerűsítik.


Gráf József tájékoztatása szerint jövőre 220 milliárd forint területalapú támogatással számolnak, agrár- és vidékfejlesztésre 156 milliárd forint jut, amelyből a nemzeti vidékfejlesztési terv keretében 85, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programon belül 36 milliárd forint áll rendelkezésre.


A miniszter elmondta, a nemzeti támogatások összege 108 milliárd forint; ez úgy oszlik meg, hogy nagyobb részét, 78 milliárd forintot a top-up támogatás teszi ki, további 30 milliárd pedig egyéb nemzeti támogatás.


Gráf József az EU-s és a nemzeti támogatások arányáról szólva kitért arra, 2007-ben 310,8 milliárd forintot biztosít az unió, a fennmaradó 145 milliárd forintot a hazai költségvetés biztosítja.


Intervenció


Az agrárminiszter kitért a gabonainterveció kérdéskörére. Jelezte: a top-up támogatás jövő évi 78 milliárd forintos forrása jó részt azért kevesebb a lehetséges 103-104 milliárd forintnál, mivel az agrárkormányzat csak egymillió tonna uniós felvásárlással számolt, szemben az első két uniós évi 4-4 millió tonnával.


Mindez évi 130-140 milliárd forint többletköltséget jelentett a költségvetés számára a szesz- és cukorintervenció költségeivel együtt. Így az elmúlt két évben a költségvetés uniós gabonaintervenciós kiadása csaknem elérte a 300 milliárd forintot. Ezt az összeget a magyar költségvetésnek az uniós intervenciós gabona országból való kiszállításáig, azaz mintegy három évig meg kell hiteleznie.


Újságírói kérdésre válaszolva Gráf József elmondta: az idén 1,0-1,5 millió tonna uniós intervenciós gabona felvásárlására számít. Amennyiben így lesz, ez hitelesíti az elmúlt 2-2,5 év agrárpolitikáját – mondta.


A gabonaszállítással kapcsolatban az agrártárca irányítója utalt rá: vannak bizonytalansági tényezők – például a Duna vízállása -, de a vasúti és a közúti szállítás ütemesen folyik.


A Gabonaszövetség korábban úgy tájékoztatta az MTI-t, hogy Magyarországon jelenleg a gabonakivitel szűk keresztmetszetét az alacsony szállítási kapacitás adja. Havonta 200-300 ezer tonna intervenciós gabona hagyja el az országot, ehhez jön 100-200 ezer tonna a szabad piaci eladásokból.


Az összes kiszállított mennyiség általában nem haladja meg a 400 ezer tonnát. Az országot elhagyó gabonamennyiség pontos összetételéről a kereskedők üzleti okok miatt általában nem adnak információt. Pontos adatgyűjtés hiányában így csak becslések állnak rendelkezésre.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik