Meggyűlt a baja Simó Györgynek, a T-Online Zrt. ve zérigazgatójának a „mo nopólium” szóval. Nem- rég egy előadásán három-négy próbálkozásra sem tudta kimondani, viszont néhány perccel később minden gond nélkül szőtte bele a mondandójába a „demonopolizálás” kifejezést. Pedig a Straub Elek vezette Magyar Telekom (MT) csoport dinamikus terjeszkedését nézve sokaknak éppen az juthat eszébe, hogy a cégen belül a monopólium nem lehet ritkán használt fogalom. Persze túlzás lenne azt állítani, hogy több mint egy évtizeddel az állami kizárólagosság megszűnése után, piaci alapon, cégfelvásárlások révén létrejövő természetes monopóliumról van szó. Mégis figyelemre méltó, hogy a csaknem minden piaci szegmensben vezető MT többnyire növelni is képes az előnyét (lásd a keretes írást).
HOZADÉKOK. „A hagyományos távközlési piacon az organikus növekedési lehetőségek Magyarországon erősen korlátozottak” – adja meg a felvásárlások alapvető indokát az MT. Ez nem újdonság, viszont némi hangsúlyeltolódás mutatkozik a stratégiában: az utóbbi időben már nemcsak külföldön, hanem itthon is aktívabb a csoport, mondhatni minden iránt érdeklődik, ami eladó, és – saját megfogalmazása szerint – „értékteremtési lehetőséget kínál”. „Az MT belföldi felvásárlásaival tovább növelhető az ügyfélbázis, szélesebb lesz a szolgáltatásportfólió, és – a hálózati hatásokat kihasználva – sokkal hatékonyabbá válik a működés” – foglalták össze az okokat lapunk érdeklődésére a társaságnál. Másrészt a technológiai fejlődés és a szabályozás változása új versenyhelyzetet teremtett, a piaci szereplők már nem csak saját alaptevékenységükre koncentrálnak, máshol is terjeszkednek.
„Jól látszik, hogy az internetben és az állami megrendelők kiszolgálásában szeretnének döntő fölénybe kerülni” – árnyalja a képet az egyik versenytárs cég vezetője. Igaz, a világháló meghódításának egyik módszere a saját fejlesztés (például az Origo portál, a zeneletöltés vagy az online videotéka felépítése), ám ha feltűnik egy-egy ígéretes netes kezdeményezés, azt igyekeznek megvásárolni (Freemail, iWiW, Adnetwork). „Természetes, hogy a csoport minden távközléshez kötődő területen piacvezető pozícióra törekszik, de ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen monopolhelyzetbe kerülne” – mondta Simó György. Ugyanakkor a T-Online cégvásárlásai is illeszkednek a piacvezető pozíció megerősítését célzó stratégiába.
Versenyjogi dilemmák
Amikor a Matáv 1998-ban megpró-bálta felvásárolni a jászberényi körzetben szolgáltató Jásztelt, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vétót emelt az ügylet ellen. A telefoncéget így a mai Invitel elődje vehette meg. Kérdés, hogy egy MT-Invitel házasságra most rábólintana-e a GVH. Szakemberek szerint versenyjogi szempontból az a lényeges, hogy ne legyen nagy számban olyan háztartás, ahol a két távközlési infrastruktúra – a telefonvonal és a kábeltévé – egy kézben van. Ekkor ugyanis beszűkül a verseny, a riválisok csak a telefonvonalak kibérlésével szállhatnak harcba, a vonaltulajdonos azonban mindig kulcspozícióban marad. A GVH ezért például kikötheti, hogy az MT-hez tartozó T-Kábel vonuljon ki Gödöllőről, ha megveszi az ottani telefonvonalak tulajdonosának számító Invitelt. Épp így történt egyébként Németországban is, ahol a kábeles infrastruktúra eladására kötelezték a DT-t. A társaság azonban olyan cégekbe szervezte ki a kábeleket, ahol kisebbségi tulajdonos maradt, viszont az érdemi döntésekbe beleszólási joga van.
OSZTALÉKPAPÍR. Versenypiaci hozadéka lenne viszont a második legnagyobb telefontársaság, az Invitel bekebelezésének (Figyelő, 2006/17. szám). Az egykori Vivendi utódcége a liberalizációval megnyíló lehetőségeket kihasználva számos komoly vállalati ügyfelet szerzett olyan területeken, ahol a vonalakat a T-Com birtokolja, a tét most ezek „visszavétele”. Az Invitel-tranzakció lényege emellett az, hogy a T-Comnak gyakorlatilag nem kell gyarapítania az apparátusát, viszont 2,75 millióról 3,1 millió fölé emelheti az ügyfélszámát, tehát javul a hatékonysága.
Más szemmel nézik a terjeszkedést a befektetők, akik kifogásolnák, ha a stabil osztalék esetleg emiatt maradna el. Ha célegyenesbe fordulnak az inviteles tárgyalások, az első kérdésük az lesz, mennyiért veszik meg a céget, és miért, hiszen stabil nyereségtermelő képessége ellenére a növekedési kilátásai szerények. „A meghatározó nagybefektetők a MT-t egyértelműen osztalékrészvényként árazták be; a cég nyereségessége stabil, de növekedési lehetőségei behatároltak, ma már a szélessávú internet dinamikája is szerényebb” – mondja Háda Bálint, a Quaestor Zrt. pénzügyi elemzője. Az MT elvben rendelkezik a felvásárlásokhoz szükséges forrásokkal. Több mint 58 milliárd forintnyi pénz és értékpapír szerepel a mérlegében, s évi 80-100 milliárd forint konszolidált nettó eredményt termel (2005-ben 90,4 milliárd forintot), igaz a szabad pénzeszközök szempontjából fontosabb cash flow termelése jóval szerényebb. Tavaly mindössze 9,1 milliárd forintnyi volt a megtermelt szabad pénzeszköz, ami viszont 38 százalékkal elmarad a 2004-es szinttől. Eladósodottsági mutatója azonban jó, 31 százalék alatt van, s az érvényben lévő stratégia alapján 40 százalékig is nőhet. Vagyis még akár 80 milliárd forintnyi hitelt is felvehet, és az európai távközlési cégek közt továbbra is a kevéssé eladósodottak közt marad.
Straub Elek, az MT vezére. Magabiztos terjeszkedés.
Egy londoni távközlési szakértő a Figyelőnek elmondta, nem tartja „világrengető eseménynek” az MT cégvásárlásait, mert azok a magyar piacra irányulnak, amely európai összehasonlításban „nehéz”, mert a szabályozás erős versenyre készteti a szereplőket, csökkentve ezzel a várható nyereséget, s növelve a befektetési kockázatot.
Nem túl optimista Háda Bálint sem, aki szerint nem változik érdemben az MT-részvények megítélése, amíg nem sikerül nagyobb régiós terjeszkedési célpontot találni. A cég elvben a Deutsche Telekom (DT) „előretolt bástyája” Délkelet-Európában, de mint ismert, 2001 és 2004 között például az anyavállalat pénzügyi nehézségei miatt gyakorlatilag leálltak az akvizíciókkal. Ennél is furcsább a szerb Mobi 63 nevű mobilcég most zajló privatizációja, ahol a fent említett szereposztás szerint az MT-nek kellett volna indulnia, ám mégis a DT regisztráltatta magát az érdeklődők között Belgrádban.
Könyvelési problémák
Továbbra is hiába vár-nak az MT részvénye-sei a papírjaik után fizetett osztalékra, miután a társaság – többek között erre is rábólintani hivatott – közgyűlését még mindig nem hívták össze. Ennek oka az a lezáratlan vizsgálat, amely bizonyos, összesen mintegy 700 millió forint értékben megkötött tanácsadói szerződések kapcsán folyik, már hónapok óta. A Figyelő információi szerint a fokozott óvatosság az MT mérlegét auditáló PricewaterhouseCoopers-nek tudható be, amely a korábbi riválisához és az amerikai Enronhoz köthető emlékezetes „kreatív könyvelési” botrány óta – a pénzügyi ellenőrzést szigorító Sarbanes-Oxley törvény szellemében – a hasonló gyanúnak még az árnyékát is szeretné messze elkerülni. Úgy tudjuk, hogy a könyvelésben váratlan nehézségeket okozó tanácsadói szerződéseket az MT a montenegrói távköz-lési társaság 2005-ös megvásárlásával kapcsolatban kötötte. A cég a korábbi hivatalos közlemé-nyein túl nem kívánt reagálni az ügyre.
Jelenleg a 730 ezer háztartásban jelen lévő UPC a T-csoport legerősebb kihívója, mivel a tévézés-internetezés-telefonálás hármasát létrehozva komplex alternatívát nyújt az előfizetőknek. Szakmai berkekben ugyanakkor nem titok, hogy a mobiltelefonos szegmensben való megjelenésre egy vezetékes alternatív cégnek nincs sok esélye, mivel a T-Mobile két versenytársa ilyenfajta szorosabb együttműködésben egyelőre nem lát fantáziát. Lépéselőnyben van a T-csoport az internetes tartalmak terén is, ahova eddig egyetlen távközlési társaság sem szállt be igazán. „A tartalomszolgáltatás költséges és lassan megtérülő beruházás, de bizonyos formáját viszonylag rövid idő alatt létre lehet hozni, és a UPC-nek vannak is jövőbeni tervei erre” – mondja Szűcs László, a társaság szóvivője. „Megvizsgáltuk az Index.hu megvásárlásának lehetőségét, de a legalább 10 éves megtérülés miatt egyelőre elvetettük a tervet” – állítja egy másik alternatív cég első embere.
A riválisok egyébként, a T-csoport terjeszkedését logikus stratégiának tartva, abban látnak veszélyt, ha ez gátja lesz a verseny élénkülésének. „A felmérések szerint nagyságrendekkel több befektetés érkezik abba az országba, ahol éles a verseny” – mondja Szathmári Géza, a GTS-Datanet Kft. ügyvezető igazgatója. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a T-csoport „minimálprogramja” az, hogy legalább a jelenlegi status quo fennmaradjon, a pozíciók ne változzanak érdemben, és már ennek elérése érdekében is érdemes minden eladásra kínált céget megvenni. Ezért nem lenne meglepő, ha a magenta színnel hamarosan a kábeltévés piacot is elkezdenék átfesteni.
A T-csoport felségterületei
TELEFONOS INFR ASTRUKTÚR A. Az ország területét 1993-ban 54 telefonos körzetre osztották, amelyből 29-ben a Magyar Postáról leválasztott Matávnál (az MT elődjénél) hagyták a kizárólagos szolgáltatási jogot. A maradék 25-ben pályázatot írtak ki, ezek közül azonban 5-öt a Matáv nyert meg, két területet megkapott, mert nem akadt pályázó, és további 3 körzetben az izraeli Aphrodite BV-vel társulva nyert szolgáltatási jogot. 2000 végén a cég kivásárolta izraeli partnerét, így azóta 39 körzetben rendelkezik a telefonvonalakkal. Ha sikerülne megvennie az Invitelt, akkor 48-ra növelné a szolgáltatási körzeteinek számát, és csak 6 maradna a versenytársaknál (a Hungarotelnél és a UPC-nél). Árnyalja a képet, hogy a piaci liberalizációval a riválisok hozzáférnek az MT hálózatához.
MOBILTELEFONÁLÁS. Az első magyar mobilcég, az analóg technikával szolgáltató Westel Kft., és az 1994-ben induló Westel 900 Rt. kezdetben a Matáv 51 százalékos és az amerikai US West 49 százalékos tulajdona volt. A DT 2001-ben kivásárolta az amerikaiak részét, majd vételi opciót adott a Matávnak. A magyar társaság élt a lehetőséggel, és 100 százalékos tulajdonos lett. Az analóg társaságot megszüntette, a Westel 900-at pedig T-Mobile-ra nevezte át, márciusban szervezetileg is beolvasztotta az MT-be. A T-Mobile piaci részesedése az előfizetők száma alapján az elmúlt 12 hónapban 45 százalék körül stagnált. A két versenytárs, a Pannon és a Vodafone felvásárlása kizárt.
INTERNETSZOLGÁLT ATÁS. Liberalizált piac, így elvileg nagykereskedelmi szinten is lehetne verseny, de gyakorlatilag természetes területi monopóliumok vannak. Az adott földrajzi körzet vonalainak tulajdonos cégei a betárcsázós internetezésnél perceket, az ADSL-nél havi átalánydíjakat állapítanak meg a kiskereskedelmi szolgáltatóknak. Kiskereskedelmi szinten viszont éles a verseny. A Matáv 1998-ban alapította meg az Origo Kft.-t, amelynek jogutódja, a Matávnet Kft. 1999-ben vette át a csoport internetes előfizetőinek kezelését. A ma T-Online-ként ismert társaság kismértékben, de fokozatosan növeli a súlyát; a jövő szempontjából elsősorban az ADSL szolgáltatás érdekes, ahol a társaságnak 200 ezernél is több előfizetője, vagyis 50 százalék körüli piaci részesedése van.
INTERNETES T ART ALOMSZOLGÁLT ATÁS. Az Origo 1998-ban még időben indult, hogy az Index mellett a magyar web egyik meghatározó portálja legyen. A látogatottsági mutatók alapján ma már piacvezető, legfontosabb versenytársa az Index mellett – a Figyelőt is kiadó Sanoma Zrt.-hez tartozó – Startlap. Ebben a szegmensben várható a legdinamikusabb terjeszkedés.
KÁBELTÉVÉS INFR ASTRUKTÚR A. A Matáv (és a többi területi koncessziós telefontársaság) kábeltévés terjeszkedését két jogszabály is korlátok közé szorította, ezek végső feloldása hamarosan várható. Mindenesetre az 1998-ban indult MatávKábelTV (ma T-Kábel) Kft. a 300 ezret némileg meghaladó előfizetői táborát nem növelte számottevően, ezzel mintegy 15-16 százalékos piaci részesedése van.
ÜZLETI ELŐFIZETŐK ÉS KOMPLEX MEGOLDÁSOK. A T-Systems márkanév alatt futó üzletág a kezdetektől fogva szabad versenypiacon működik, és az MT a saját becslése szerint jelenleg 60 százalékot meghaladó részesedéssel bír, az egyébként összességében stagnáló piacon. Ezt alaposan növelhetné a meghatározó szereplők egyikének számító KFKI-csoport cégeinek a megszerzése.
