– Meg tudja erősíteni azokat a közelmúltbeli sajtóhíreket, melyek szerint az OTP Bank eleshet a román CEC Bank és a horvát Splitska Banka megvásárlásától?
– Egyelőre semmiképpen. Ami a Splitska Banka megvételét illeti, a horvát jegybank tudomásunk szerint nem támogat további felvásárlásokat a piac öt legnagyobb szereplője számára, ám ebbe a körbe az OTP Bank leányvállalata nem tartozik bele. Arról pedig nem értesítettek bennünket, hogy a korábban ismertetett játékszabályok megváltoztak volna. Nem mondtunk le a romániai takarékbankról sem, hiszen nincs újabb döntés a privatizáció folyamatáról. Nem tudni, elmarad-e a magánosítás, vagy azt csak elhalasztják egy időre, esetleg vadonatúj pályázatot írnak ki. Az állam érdeke szerintem a gyors eladás lenne, hiszen a CEC-nél olyan piacvesztési folyamat indult el, aminek következtében már egy év múlva is sokkal kisebb lesz a bank értéke a mainál.
– Ha a CEC Bankot mégsem adják, az nagy érvágás lenne, hiszen Románia a közép- és kelet-európai régió második legnépesebb piaca.
“Nem célunk, hogy egyetlen bankra a teljes tőke-potenciálunkat elköltsük, viszont nagyon kis célpon-tok nem hozhatnak csoport-szinten is érezhető hatást.”
– Ebben az esetben felgyorsítjuk az organikus fejlődést az értékesítési stratégia átalakításával, a fiókhálózat és az IT-rendszer eddiginél intenzívebb fejlesztésével. Ez biztosíthatja azt, hogy a számunkra fontos piacokon elérjük a méretgazdaságos működéshez szükséges 8-10 százalékos piaci részesedést. Az organikus fejlődési pályán a régiós szinergiák kiaknázása is gyorsabban megvalósítható.
– Az elkövetkező hónapokban további olyan régiós bankvásárlásokra is készül az OTP, amelyek meghatározhatják hosszú távú növekedési esélyeit. Ön szerint mekkora a tét?
– Az akvizíciós terjeszkedés fontos, de nem az egyetlen hajtóereje az OTP-csoport hosszú távú növekedésének. A három pillérre építő növekedési stratégiánk meghatározó eleme a jelenlegi csoport organikus bővülése. Meglévő piacaink is évente 10 százalék feletti bevételerősödést biztosítanak, és a kilátások középtávon is kedvezőek. Az EU-konvergencia persze a kamatok csökkentését és a bevételi marzsok zsugorodását is valószínűsíti. Ezt próbáljuk ellensúlyozni a költséghatékonyság további javításával, kockázatkezelési eszköztárunk fejlesztésével, és az egy ügyfél által felhasznált termékszámunk bővítésével. Utóbbi minőségfejlesztési célok alkotják növekedési stratégiánk harmadik pillérét.
– Reálisnak tartja-e a régiós bankok tranzakciós árfolyamának erőteljes felfutását?
– Igen, hiszen a romániai BCR, vagy az ukrán Aval Bank és UkrSibBank akvizíciós értékelése piaci versenyben alakult ki. Vannak olyan szereplők, amelyek valóban ki is fizetik ezeket az árakat. Ugyanakkor fundamentális oldalról, hagyományos értékelési megközelítésekkel nehezen alátámaszthatónak látom az utóbbi időszak néhány árazását. Ezek a befektetések belátható időn belül aligha térülnek meg, inkább a mindenáron való méretnövelés megközelítését sejtetik. A magas árazások jövedelmezőség-romboló hatásáról talán elgondolkodtató a következő számítás. Az OTP-csoport az elmúlt öt évben átlagosan 30 százalék feletti mértékben tudta javítani eredményét. Ha a BCR-nek a következő öt évben sikerülne ilyen erős eredménydinamikát elérnie, a befektetésre vetített megtérülés akkor is csak 2010-re fog 10 százalék fölé emelkedni – ez pedig aligha nevezhető magasnak.
– Ez azt jelenti, hogy az OTP Bank eddigi higgadt árazás-
politikája a megváltozott árviszonyok mellett sem módosul?
– Továbbra is fontos célunk az optimális üzemméretű, regionális szintű lakossági hálózat kialakítása. Ugyanakkor a befektetések esetében meghatározó, hogy milyen részvényesi értékteremtésre adnak majd lehetőséget. Más árazás lehet összeegyeztethető 30 százalékos tőkearányos megtérülési céllal, és más 15 százalékossal. A rendelkezésre álló szabad tőke is meghatározza az akvizíciós célpontokért ajánlott összegeket. Nem célunk, hogy egyetlen bankra a teljes tőkepotenciálunkat elköltsük, viszont nagyon kis célpontok nem hozhatnak csoportszinten is érezhető hatást. Ezért a 800 millió és 1 milliárd euró közötti értékű cégek a céljainkhoz és a lehetőségeinkhez jól illeszkedő célpontok. Akvizíciós árazásunkban természetesen versenyképesek kívánunk maradni, de nem változtatunk korábbi értékelési megközelítéseinken. A hagyományos formulák mellett hangsúlyosan vesszük figyelembe a kiszemelt pénzintézet jövőbeni növekedése szempontjából lényeges adottságokat, az ügyfélszámot, a hálózatot, a működés minőségét.
– Milyen konkurenciára és helyzetre számítanak a szerbiai, az ukrajnai és – ha lesz – a romániai vásárlás kapcsán?
– Mindegyik említett piacon komoly konkurenciára számítunk. A gyors állománynövekedéssel, viszonylag erős marzsokkal és csökkenő kockázatokkal kecsegtető kelet-európai régió népszerű lett olyan bankok körében is, amelyek eddig egyáltalán nem voltak jelen a térségben, vagy csak egy-egy ország piacára léptek be. A térség régi játékosai pedig az eddigi sikerekre építve szeretnének tovább terjeszkedni.
– Ha a régióban nem sikerül számottevő méretű pénzintézeteket vásárolni, akkor a tervezettnél előbbre hozhatják-e a török akvizíciót?
– Az OTP-csoport terjeszkedésének fő csapásiránya Közép- és Kelet-Európa. Viszont az árazási viszonyok kedvezőbbek lehetnek Törökországban, s az európai uniós konvergencia-folyamatok jelentős része ezt a gazdaságot is jellemzi.
– Régiónk legnépesebb piaca, Lengyelország nem kerül
szóba?
– Lengyelország nem célországa akvizíciós stratégiánknak. Az ottani bankpiac struktúrája kiegyenlített, a legnagyobb szereplők hasonló méretűek, a piacot erős verseny jellemzi, a növekedési ütem régiós összehasonlításban sem kiemelkedően vonzó, ráadásul viszonylag drága. A lengyel bankok P/E-rátája, azaz árfolyam/egy részvényre jutó eredménye 15 és 18 között szóródik, míg például az előbb említett török bankokra 10 körüli P/E jellemző.
– Az OTP maga is felvásárlási célponttá válhat. Eddig úgy nyilatkoztak, hogy a bank nem eladó. Van olyan ár, amelyen mégis elgondolkodnának?
– A bank eladásáról nem a menedzsment dönt, hanem a részvényesek. Az OTP-csoport stratégiáját a függetlenség megőrzésének feltételezése mellett készíti, mert úgy gondoljuk, hogy így a részvényeseinknek a kockázatokhoz mérten vonzó növekedési kilátásokat tudunk ajánlani, jó lehetőséget arra, hogy profitáljanak a kelet-európai befektetési sztoriból.
– Ha viszont egy nyilvános vételi ajánlatra az OTP Bank részvényeseinek legalább 75 százaléka igent mond, akkor a tőkepiaci törvény módosítása szerint megszűnhet a menedzsmentet eddig védő tulajdonosi korlát. Miként előzhetnek meg, illetve kezelhetnek egy ilyen helyzetet?
– A szavazati jogok gyakorlására vonatkozó korlát megszűnése nem automatikus. Az európai regulákkal összhangban, a törvény alapján, a társaságok részvényesei közgyűlésen dönthetnek arról, hogy az áttörési szabályt beépítik-e a társaság alapszabályába.
