Magyarország az első állam, amely már másodjára nem tett eleget a túlzott hiány miatti uniós ajánlásoknak. A támogatáscsökkentés azonban nem automatikusan igénybe veendő eszköz – mondta a pénzügyek európai biztosa.
Almunia elmondta, hogy három tényező miatt kellett most a bizottságnak újraértékelnie a magyar helyzetet: az idei tervekben mutatkozó csúszások, a bejelentett adócsökkentés várható költségvetési hatása és az autópálya-építés költségeivel kapcsolatos statisztikai adatok – Eurostat által szükségesnek tartott – átcsoportosítása miatt. Az idei deficitet a korábbi – GDP-hez viszonyított – 3,6 százalék helyett most már 6,1 százalékra várja a bizottság, a jövőre eredetileg gondolt 2,9 százalék pedig a bizottság várakozásai szerint jóval meghaladja majd a legújabb kormánycélkitűzésekben szereplő 4,7 százalékot is. November 17-én nyilatkozik a bizottság arról, hogy pontosan milyen hiányra számít a tagországokban jövőre.
A helyzet nagyon komollyá vált, nemcsak a magas deficit, hanem más elemek miatt is. Változások voltak a minap az árfolyamokban, negatív fejlemények tapasztalhatók a tőzsdéken, és nemcsak Magyarországon, hanem a térség néhány más országában is – mondta Almunia, utalva az euróövezeti és a magyar kamatlábak különbségének növekedésére is. – Az általános kilátások egyértelműen romlottak, és komoly aggodalomra adnak okot – fejtegette.
A 2010-es euróbevezetési feltételek megteremtése Magyarországon politikai akarat és elkötelezettség kérdése, de egy ilyen politikai döntés következményeit is viselni kell – hangoztatta a spanyol biztos. Szerinte az idei és a 2006-os deficitkilátások ismeretében – bár nem lehetetlen – “nagyon-nagyon nehéznek” tűnik tartani az euróövezeti tagsági kritériumok 2008-as teljesítéséhez szükséges kiigazítási pályát. Ezt a döntést a magyar vezetésnek kell meghoznia – szögezte le. Úgy vélte, minden országban kell lennie a céldátumnak az euró bevezetésére, de ahhoz, hogy a gazdaságpolitika hiteles legyen, nem lehet gyakorta változtatni a célkitűzést.
Almunia valószínűnek tartotta, hogy novemberben a tagországok pénzügyminisztereiből álló uniós tanács is egyetért majd a bizottság értékelésével. Emellett december elejére – mint minden tagállamnak – Magyarországnak is el kell juttatnia Brüsszelbe az euróbevezetés előkészítésére kidolgozott, aktualizált konvergenciaprogramját (euróövezeti országoknak a stabilitási programot), amelyet a bizottság szintén alaposan megvizsgál majd. Ezt követően a bizottság újabb ajánlásokat fogalmaz meg a deficit leszorítására. Ezek azonban nagyon szigorú nyelvezetű ajánlások lesznek a magyar hatóságok számára, mert ez az első eset, hogy egy tagállam egymás után két ajánlásnak nem tett eleget – hangsúlyozta Almunia. Ha egy tagállam nem követi az uniós ajánlásokat, akkor aligha tud következetes, koherens felzárkózási politikát folytatni – jegyezte meg.
Almunia azonban azt is hozzátette, hogy a bizottság nem kívánja figyelembe venni a kormány azon érvelését, hogy az újonnan felmerült deficitnövelő tényezők egy része csak csekély és időben korlátozott hatással van a gazdasági teljesítményre.
