Gazdaság

Homály az FHB privatizációja körül

A kormány állítólag július 14-én határozott a bank állami pakettjének eladásáról, majd azonnal visszavonta döntését.

A kormány két hete döntött az FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. (FHB) privatizációjáról, ám határozatát a múlt héten az MTI-ECO értesülései szerint visszavonta. Így még nem lehet tudni, mi módon értékesítik a hitelintézet részvényeit, ha egyáltalán sort kerítenek rá, ugyanis a határozat visszavonása elvileg azt is jelentheti, hogy a többségi pakett állami tulajdonban marad.

Meglepő kormánydöntés született július 14-én az FHB privatizációjáról. Bár a Pénzügyminisztérium (PM) valamint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) vezetői korábban folyamatosan azt kommunikálták, hogy az FHB esetében tőkepiaci tranzakció volna kívánatos, a kormány mégis úgy határozott, hogy a még állami tulajdonban lévő, 50 százalék plusz 1 szavazatot megtestesítő “A” sorozatú részvénycsomagot pályázati úton, a legmagasabb vételárat ajánló szakmai befektetőnek kell értékesíteni, kiemelt szempontként kezelve a bank hitelminősítésének megőrzését. A kormány hozzájárult ahhoz is, hogy a tranzakció alakulásától függően az állam 3,2 százalékos, “B” sorozatú pakettje is piacra kerüljön. Ezek egyébként szavazatelsőbbségi részvények, amelyekre a többi elsőbbségi részvényesnek elővételi joga van.

Még meg sem száradt azonban a tinta a határozaton, következett az újabb meglepetés: a kabinet – ahogy arról kormányhoz közeli körökből az MTI-ECO értesült -, visszavonta korábbi döntését. Hogy emögött valójában mi húzódik meg, még nem tudni, mert az érintettek nem kívánták kommentálni az ügyet.

A vagyonkezelőnek mindenesetre hamarosan mondania kell valamit az FHB-tranzakció tanácsadói tenderére jelentkezetteknek. Erre a június 6-i határidőig hat pályázó nyújtott be ajánlatot, akiknek mindhárom értékesítési technikára – a kötvény-részvény cserére, a szakmai befektetőnek való értékesítésre és a tőzsdei tranzakcióra is – javaslatot kellett kidolgozniuk. Eredményhirdetésre mindeddig hiába vártak, aminek oka Oravecz Péter, a vagyonkezelő szóvivője szerint az, hogy az ÁPV Rt. a kormány döntésére várt.

Az ÁPV történetében volt már arra példa, hogy egy pályázatot sikeresnek, de eredménytelennek nyilvánítottak, mert lebonyolítása közben megváltoztak a tulajdonos elképzelései. A koncepció változása azonban arra még nem magyarázat, hogy első ülésben miért a szakmai befektetőnek való értékesítést támogatta a kabinet. Az MTI-ECO úgy tudja, hogy az ÁPV igazgatósága a tőkepiaci értékesítés mellett volt.

Szakértők szerint a szakmai befektetőnek való értékesítés elhibázott lépés lett volna, ugyanis szinte nincs példa arra, hogy nyugati jelzálogbankok határon átnyúló akvizíciót eszközöltek volna, vagyis ez nem volt igazán reális alternatíva. Ráadásul a szakmai befektető – ha nincs verseny – jobban beárazza a bank szabályozásnak való kitettségét, mint a pénzügyi befektetők, vagyis kevesebbet hajlandó fizetni a részvényekért.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik