Gazdaság

Teaterápia

A nyolcvanas évek közepén egy éven át munkanélküli volt Kovács Zombai Leonóra. Ma férjével, Soproni Tamással már milliárdos forgalmú cég tulajdonosa.





Teaterápia 1
Teaterápia 2
Teaterápia 3
Teaterápia 1

Húsz évvel ezelőtt Kovács Zombai Leonóra a gyermekeivel éppen gyesen volt, s akkor 2 esztendős kislánya súlyos beteg lett. „Bekerült az egészségügy mechanizmusába, és majdnem meghalt. Ezért különféle alternatív gyógymódokat kerestem és találtam, amelyeket integráltam az életünkbe. Anyaként pedig a gyógynövények elkötelezett híve lettem” – beszél a Herbária Rt. jelenlegi fő tulajdonosa arról, hogyan fordult az egészségmegőrzés természetes eszköztárához.

A nyolcvanas évek közepén, élelmiszer-ipari mérnök lévén, még a Reál-Market Gmk nevű cég tagjaként, kidolgozott egy új technológiát gabonapehely előállítására. A gmk kiadta a kiskereskedelmét egy vállalkozó cégnek, amelynek azonban a szektor egy másik, nagyobb tagja rövidebb határidővel és 1 forinttal többet tudott fizetni.





Teaterápia 5

Kovács Zombai Leonóra
• 49 éves, élelmiszer-ipari mérnök, higiénikus. Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátnál, majd a Fejér Megyei Gabonaipari Vállalatnál dolgozott, ezt követően pedig a Reál-Market Gmk-hoz csatlakozott tagnak.
• 1990-ben munkanélküli volt; 1991-ben megalapította az SP Oktatási Bt.-t. 1993 óta a Herbária Rt. tulajdonosa, jelenleg egyúttal pr vezetője, a vagyonkezelő Stúdium-Herbária Invest Kft. ügyvezetője.
• Minden reggel jógázik, szabad idejében pedig szívesen tarokkozik.
• Férje Soproni Tamás; gyermekeik a 24 esztendős Márton és a 22 éves Luca. Előbbi közgazdász, és a család egyéb vállalkozásait vezeti. Utóbbi két éve ment férjhez, s felsőfokú tanulmányai mellett újságíróként dolgozik.

Soproni Tamás
• 52 éves, villamosmérnök. A KFKI-nál majd a Videotonnál dolgozott; onnan került a Szabadegyházi Izocukor és Szeszgyárba, ahonnan vezérigazgatóként távozott.
• 1993-ban feleségével együtt a Herbária Rt. tulajdonosa lett; jelenleg a cég elnöke. Az állami tulajdonú Rehab Rt. -korábban Gyógyászati Segéd­eszközök Gyára-vezér-igazgatója.
Rendszeresen teniszezik és gyakran tarokkozik.

Teaterápia 5
Teaterápia 1

A következő szállítmányt így a cég már annak a termékeivel teljesítette, a Reál-Marketet pedig egyik napról a másikra be kellett zárni. Kovács Zombai Leonóra munkanélküli lett, ám a következő egy esztendő sem telt hiábavalóan, mert intenzív angolnyelv-tanfolyamra járt. Ezután megalakította saját vállalkozását, a még ma is működő SP Oktatási Bt.-t, amely eleinte különféle cégek termékeit próbálta bolthálózatokban értékesíteni, később az adójogszabályok változásairól szervezett tanfolyamokat, jelenleg pedig marketing-tanácsadással foglalkozik.

Időközben férje, Soproni Tamás – aki villamosmérnöki végzettséggel a Szabadegyházi Izocukor és Szeszgyárban dolgozott – ráakadt egy magyar találmányra, amelynek alapja a gingko biloba nevű gyógynövény volt. Az élvezeti alkoholos-gyógynövényes kivonathoz szükség volt gyógynövény tinktúrára. Ily módon kerültek üzleti kapcsolatba a Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalattal.

BARÁTI SEGÍTSÉGGEL. A 42 állami termelőszövetkezet és állami gazdaság által tulajdonolt cég 1992-ben alakult át részvénytársasággá, és azonnali tőkeinjekcióra volt szüksége. Azt sejteni lehetett, hogy a tulajdonosok nem fognak sok mindenben egyetérteni, kivéve azt, hogy nem akarnak olyan külföldi befektetőt, aki kimazsolázza az ingatlanokat, illetve megvásárolja a hazai piacot, majd megszünteti a termelést. A házaspár a családi, baráti, ismerősi kapcsolataira építve létrehozott egy befektetési alapot. „Nekünk 8 millió forintunk volt erre a célra. Kérésünkre, szavunk hitelére viszont sokan nekünk adták megspórolt pénzüket, összesen 62 millió forintot” – beszél Kovács Zombai Leonóra arról az időszakról. Az 1993. május elsején bejegyzett Stúdium-Herbária Invest Kft. a Herbária Rt. augusztus 4-én tartott közgyűlésén emelte meg a cég alaptőkéjét, s az rt. felét szerezte meg, a másik fele szövetkezeti közös tulajdonban maradt. A kölcsönt nyújtók tulajdonrészt kaptak a Herbáriában. Ma már a házaspár a cég részvényeinek 94 százalékával rendelkezik. Néhány éven át – miközben folyamatosan emelték a részesedésüket – ugyanannyi szavazatuk volt, mint a szövetkezeti közös tulajdonosoknak. Nem volt nézeteltérésük, hiszen tulajdonostársaik is pontosan látták a Herbária erős és gyenge pontjait.

Az operatív vezetésben 1997-ig részt vevő Soproni Tamás irányításával elsőként a termelést csoportosították át. Így már tevékenységük első esztendejében 15-ről 4-re csökkent az üzemek száma. A korábbi, 720 fős alkalmazotti gárdát az üzemek bezárásával párhuzamosan folyamatosan apasztották. A végkielégítéseknek forrásigényük volt, meg kellett újítani a termékportfóliót, az üzletek korszerűsítésre vártak, s így újabb tőkére volt szükség. Ezért banki hitelfelvételre kényszerültek. „Aki a korabeli, rendkívül magas kamatterhek ellenére is képes volt talpon maradni, az meg tudott erősödni” – szögezi le Kovács Zombai Leonóra. Szerencséjük is volt, az egészséges életmód terjedésével párhuzamosan a kilencvenes évek közepétől gyógynövény alapú termékeik, amelyeket magasra pozícionált a piac, egyre keresettebbek lettek.





Teaterápia 1
Teaterápia 9
Teaterápia 1

Az rt. 1997 és 2000 között két vezetőt is elfogyasztott. Ezt követően Pálmai Zoltánt, a Spar Magyarország Kft. korábbi vezérigazgató-helyettesét kérték fel vezérigazgatónak, aki azóta reorganizálta a céget. Bankot kellett váltani, mert a korábbival nem tudtak megállapodni a hitelfeltételekről. Az új pedig csak úgy fogadta be a vállalatot, ha középtávú reorganizációs tervet kap tőle. Ez meg is történt, és 2003 vége óta a Herbária Rt. a bank kiemelt ügyfelei közé tartozik.

Az üzleti működés javítását szolgálja a franchise rendszer, amelynek kialakítása a Herbária Rt.-nél ugyancsak Pálmai Zoltán nevéhez köthető. A társaság számára különösen nagy kihívásnak bizonyult, hogy modernizálnia kellett a 20 saját boltból álló kiskereskedelmi hálózatát. Ezt 2001-ben a szaküzletek franchise rendszerbe való szervezésével kívánták megoldani. A folyamat napjainkban is zajlik, a vállalat jelenleg 74 üzletet működtet, és összesen 100-120 egységből álló hálózat kialakítását tervezi. A cég saját maga végzi az export-import tevékenységet. Termékei kedveltek Németországban és Japánban, továbbá Szlovákiában is, ahol 2003-ban leányvállalatot alapítottak.

TISZTESSÉGESEN. A vállalat jelenleg két üzemében – a balmazújvárosiban és a székkutasiban – állítja elő mintegy 200-féle termékét. A legfontosabb csoport a gyógyteák, a második a kozmetikumok, amelyeket az élelmiszerek követnek. Csak olyan alapanyagokat használnak fel a teáikhoz, amelyek rendelkeznek a Gyógynövény Kutató Intézet (GYNKI), illetve az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) engedélyével. A Herbária jelenleg két olyan versenytársi magatartással is küzd, amelyet nem tart tisztességesnek. Egyrészt egyes kisebb magyar cégek megpróbálják kijátszani a minőségi követelményeket, nem tartják be azokat a gyártási előírásokat, amelyekre a Herbáriánál sokat költenek. Így a gyógynövényt tartalmazó csomagolásaikon természetesen nem szerepel a GYNKI, illetve az OGYI engedélye. Másrészt néhány nagy külföldi gyártó importált termékein olyan jelölések, feliratok vannak, amelyek azt sugallják a magyar vásárlónak, hogy például az adott élelmiszer gyógyhatással rendelkezik. A termék tehát sokkal többet állít magáról, mint amit valójában nyújt, és a törvény engedélyez.

Ugyanakkor nem konkurensnek, hanem partnernek tartják a Herbáriánál azokat a nagy hazai cégeket – például a Béres Rt.-t, a Hungaropharma Rt.-t, a Phoenix Pharma Rt.-t -, amelyek hozzájuk hasonlóan különféle egészséges termékeket kínálnak. Franchise-partnereik ugyanis kizárólag a Herbária termékeiből nem élnének meg, az üzletekben helyük van azoknak a készítményeknek is, amelyeket mások gyártanak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik