Gazdaság

Eladásidő

Sokéves várakozás után privatizálják az Antenna Hungáriát, amely stabil bevételi hozammal kecsegtet, de terjeszkedési lehetősége korlátozott.

Vezérigazgatói kinevezésekor, 1999 februárjában László Géza finoman kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy az Antenna Hungária (AH) Rt. papírjaival egy év múlva milyen árfolyamon kereskednek majd. Nagy jóstehetség kellett volna ahhoz, hogy előre lássa: az akkor 4 ezer forint körül álló részvények – a 3160 forintos mélypontot megjárva – 12 hónap alatt 6300 forintra emelkednek. A 75 százalékban állami tulajdonú műsorszóró társaság értékpapírjainak árfolyama elég hektikusan mozgott már évek óta, mert a spekulációra jó alapot szolgáltató privatizáció állandóan napirenden volt, de egészen tavaly őszig úgy látszott, sose indul el. A héten azonban végre megjelent a pályázati felhívás.


Eladásidő 1

Adó a Széchenyi-hegyen. Szűk mozgástér.

SPEKULÁCIÓ. A különböző okok miatt évek óta sorra elodázott privatizáció megindításának szándékát a kormány már tavaly jelezte, ezúttal azonban az ügy komolyságára utalt, hogy az év végére a tanácsadót is sikerült kiválasztani – a pályázatot a HVB Bank nyerte. Bár az AH-papírok árfolyama az egykori magasságokhoz képest 2003-ban padlón volt, tavaly már szépen emelkedett, több mint kétszeresre duzzadt. „Bár a fundamentumok nem rosszak, az Antenna-papírokkal egyértelműen spekulatív céllal kereskednek” – értékeli az elmúlt időszakot Makray Péter, az Erste Bank Befektetési Rt. elemzője. Szerinte a társaság vezetése tudatosan terelgette felfelé a részvényárfolyamot azzal, hogy számos fontos információt csöpögtetve adagolt, teret engedve a pletykák terjedésének és a befektetői várakozások gerjesztésének. Az elmúlt hónapokban három jó alkalom is adódott erre: az AH Vodafone-részesedésének eladása, a várható osztalék mértéke és a privatizáció tényleges megindulása.

A Vodafone-nal az állam alaposan kistafírozta a társaságot. Amikor 1999-ben lehetőséget adtak arra, hogy egy harmadik mobilpiaci szereplő is megjelenjen, a kiírásba belevették, hogy a nyertesnek az AH-t és a Magyar Postát összesen 25 százalék plusz egy szavazat erejéig be kell engednie a majdani cégbe. Az AH Rt. akkor 15 százalék plusz egy szavazatnyi részt jegyzett, az állam pedig 3 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, hogy a cég fedezni tudja a fejlesztésekhez szükséges pénz rá eső részét. Az AH Rt. később az elmaradó további állami segítség nélkül nem tudta tartani a lépést a sorozatos tőkeinjekcióval terjeszkedő Vodafone-nal, részesedése a tavalyi eladáskor már csak 10 százalékos volt. A Vodafone Hungary azonban jóval a könyv szerinti 8,1 milliárdos érték felett, 19,4 milliárdért vette meg a tulajdonrészt, a műsorszóró tehát összességében nagyot kaszált az üzleten.

A Vodafone-eladás alaposan megdobta a 2004-es eredményt, a cég 11,7 milliárd forintos konszolidált adózott nyereséget mutatott ki. Ugyancsak jót tett a számoknak, hogy a Matávval közös, 50 százalékos érdekeltségű leányvállalat, a Hunsat a könyv szerinti érték több mint kétszereséért, 6,2 milliárd forintért vált meg az európai műhold-üzemeltető társaságban, az Eutelsat-ban lévő 1,22 százalékos tulajdonrészétől. Az ilyen egyszeri tételek nélkül az AH – 26,9 milliárd forintos árbevétel mellett – veszteséges volt.


Eladásidő 2

KÖTÖTT PÁLYA. Hírek szerint a tender iránt több kockázatitőke-befektető is érdeklődik, a szakmai kérők közül pedig csaknem biztosra vehető a Télediffusion de France, a spanyol Retevision és a cseh Ceské Radiokommunikace indulása. Az új tulajdonosnak elsősorban azt kell majd mérlegelnie, milyen kitörési pontok kínálkoznak. A társaság tevékenységében ugyanis „kötött pályának” számít az árbevétel 47 százalékát adó földi műsorszórás (a digitális földi terjesztés kereskedelmi hasznára még hosszú éveket várni kell), és kevés játékteret enged a forgalomból összesen 23 százalékot képviselő egyéb tevékenység, például a karbantartás, eszközbérlet vagy frekvencia-továbbértékesítés. Az analóg földi műsorszórásban nemrég 7 évre bebiztosította magát a cég a Magyar Televíziónál, amely most ugyan a korábbinál kevesebbet fizet a szolgáltatásért, a kereskedelmi tévéknél viszont jóval többet. A társaságot a Nemzeti Hírközlési Hatóság az uniós elvek alapján várhatóan műsorszórási díjainak csökkentésére fogja kötelezni, de az MTV-üzlet sietős megkötése elodázhatja ennek hatását. A távközlés tavaly a bevétel 23 százalékát hozta, ami még mindig kevesebb, mint az a 30 százalék, amit László Géza már két-három évvel ezelőttre szeretett volna elérni.


Eladásidő 3

Kérdés, hogy az egyébként sem virágzását élő vezetékes távközlésben milyen taktikát tud kidolgozni egy új tulajdonos. Az AntennaMikro, amely tavaly még a bevétel 7 százalékát hozta, kénytelen szembenézni előfizetői bázisának apadásával. Egyelőre arról sem hallani, hogy az ugyancsak „soha véget nem érő történetnek” számító EDR (az állami készenléti szervek megbízható, biztonságos és lehallgathatatlan mobilkommunikációs rendszere) kiépítésében az állami megrendelő helyzetbe hozza-e a céget.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik