Kor?Lax? – kérdezik általában elsőként a WAP-on chatelőktől. Valószínű, hogy harmincon felül sokkal kevesebben tudják értelmezni a fenti mondatot, mint húszéves kor alatt, pedig semmi ördöngösség nincs benne. A chat fogalma sokaknak lehet ismerős az internetről, „írásos beszélgetést” takar, amikor egyszerre ketten vagy többen szöveges üzeneteket váltanak, és a beírások minden résztvevő számára azonnal láthatóak. A WAP-os chat ugyanezt jelenti, csak a partnerek nem a számítógép, hanem a mobiltelefon képernyőjét és billentyűzetét használják. A „Kor?Lax?” pedig a „Hány éves vagy? Hol laksz?” elmés rövidítése, a teljes verziót ugyanis túl sok időbe telne begépelni. Mobiltelefonja szinte mindenkinek van harminc felett is, köztük mégis kisebb arányban vannak, akik egyáltalán ismerik a chat, a WAP vagy hasonló kommunikációs megoldások fogalmát, és akik ismerik, azok is alig használják azokat.
Mobilon felnőve. Természetes a multimédia.
Az NRC piackutató számai szerint ugyan folyamatosan nő az idősebbek aránya, de a rendszeresen (hetente legalább egy alkalommal) internetező felnőttek 53 százaléka még a 18-29 évesek közül kerül ki. Angolszász nyelvterületen egyébként az internet kezdőbetűjével i-generációnak is nevezik a 25 évesnél fiatalabb korosztályt. Miért ilyen nagy a generációk közötti különbség? Techno-őrültek lennének a fiatalok, vagy elzárkózóak az idősebbek? „Az internet és a mobiltelefon kommunikációs szempontból visszatérés a természetes állapothoz” – ad meglepő választ a kérdésre Nyíri Kristóf, a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének igazgatója. A témában a T-Mobile támogatásával végzett kutatások ugyanis a közvélekedéssel éppen ellentétes eredményt hoztak. E szerint az emberek közötti kommunikáció eredendően folyamatos és „multimédiás”, vagyis természetes viszonyok között a személyes kapcsolatok, a beszéd, a látás és a tapintás jellemzi. „Ez került Gutenberg kényszerzubbonyába, amióta az írásbeliség, illetve a könyvnyomtatás világszerte elterjedt, a fejlett multimédiás technológia pedig csak viszszaállítja a természetes állapotot” – hangsúlyozza Nyíri Kristóf. Az elmélet szerint tehát kézenfekvő, hogy a fiatalok a természetes kommunikációs megoldásokat használják, és nem is érzik szükségét mondandójuk „lineáris gúzsbakötésének”.
„Egyértelmű különbség figyelhető meg a különböző korcsoportok internethasználata között” – erősíti meg mindezt Kurucz Imre, az NRC kutatási igazgatója. A 18-29 év közötti fiatalok több mint háromnegyede használja az internetet zenék, képek vagy szoftverek letöltésére, 62 százaléka szabadidőprogramok keresésére – a 30 felettiek esetében e két arány alacsonyabb: 66, illetve 53 százalék. A legnagyobb különbség az internetes ismerkedés, partnerkeresés és csevegés esetében figyelhető meg: míg a fiatalabbak fele használja ilyen célra a világhálót, addig a 30 felettieknek csupán alig egyharmada. Internetes játékot az előbbiek 42 százaléka, míg utóbbiaknak csupán 30 százaléka szokott játszani.
Nyíri Kristóf szerint azoknál a majdani felnőtteknél lesz a legfeltűnőbb a változás, akik az általános iskola első négy évét már az internet és a mobiltelefon korszakában járták végig. Ők már nem „papírral és ceruzával” szocializálódnak, így nem kell átállniuk az új kommunikációs eszközök használatára, azokat tartják majd természetesnek. „A fiatalokat techno-mániájáról szóló vád a felnőttek általános reakciója is, érdemes megfigyelni, hogy mindig a legújabb eszközök, illetve szoftverek a bűnösök, miközben a néhány évvel ezelőtti technológiát már az idősebbek is elfogadják, holott akkor azt ellenezték” – érvel Nyíri. De ha a multimédia a természetes állapot, akkor mi magyarázza az sms óriási népszerűségét? – tehetik fel jogosan a kérdést a „Gutenberg vonal” követői. „Örüljünk, hogy egyáltalán még írnak, mert nem lenne rá szükségük” – hangzik a kutató válasza, aki szerint az sms a leírt szöveghez kapcsolható speciális tulajdonságoknak köszönheti sikerét. A nyelv láthatóvá tételét, a gondolatok visszaolvasását és későbbi visszaolvasásának lehetőségét az emberi agy annyira izgalmasnak találja, hogy ez biztosítja az írás fennmaradását, a kommunikációban élvezett vezető szerepének megtartására azonban várhatóan nem lesz elég.
A változásokhoz a piac is alkalmazkodik. A generációs különbségek ugyanis az internetes vásárlást tekintve is markánsak. Míg a melegétel-, a mozijegy-rendelés vagy a sportfelszerelések és mobiltelefonálással kapcsolatos eszközök, szolgáltatások vásárlása a 30 alattiakra jellemző inkább, az idősebbek háztartási eszközöket vagy utazási szolgáltatásokat rendelnek szívesebben a hálón. „Demográfiai méréseink alapján a fiatalok a leginkább nyitottak a multimédiás tartalmak iránt, így a 15-35 éveseknek szánt választékunk a legbőségesebb” – mondja Tinnyei István, a T-Mobile t-zones nevű portáljának vezető szerkesztője. Míg korábban egyértelműen a csengőhang volt a legkeresettebb termék, a videoletöltések már most kezdik átvenni a vezetést, és várható, hogy a jövőben a multimédiás tartalmak lesznek az igazi slágercikkek. Jelzésértékű az is, hogy az NRC 2005-ben már nem csak a 18 év felettiek internetezési szokásaira szolgáltat majd adatokat, hanem a 14-18 és közöttiek szokásait is vizsgálja, elsősorban azért, mert a piac ezt igényli. Kurucz Imre szerint ez azt tükrözi, hogy a hirdetési ügynökségek egyre fontosabb célcsoportnak tartják a fiatal internetezőket.
