Novemberben is folytatódott a nyár közepén elkezdődött tendencia: ismét komoly tőkekivonást szenvedtek el a hazai befektetési alapok. Egy hónap alatt több mint 53 milliárd forinttal apadt vagyonuk, így gyakorlatilag visszaesett a januári szintre. Minden jel szerint decemberben ismét nagyarányú csökkenéssel kell szembesülniük az alapkezelőknek. A legfrissebb adatok alapján ugyanis látható, hogy a befektetési jegyek árfolyamának hirtelen esése december első hetében hozzávetőlegesen további 10 százalékos pénzkiáramláshoz vezetett a belföldi kötvényalapok esetében.
Nem érdemes pánikba esni!
A válságok ellenére szó sincs arról, hogy a kötvényalapok minden egyes befektetője feltétlenül rosszul járt. Minden az időzítésen múlik, mondta már sok tőzsdeguru, hozzátéve, hogy a pánik csak rossz befektetési döntéseket szülhet. Aki például a legutóbbi jegybanki beavatkozás után november végén vagy december elején vette ki a pénzét, lehetséges, hogy a mélyponton, a legalacsonyabb árfolyamon váltotta vissza a befektetési jegyeit. Igazán okosak persze csak utólag lehetünk, és még az sem biztos, hogy a kormány kiadásszűkítő intézkedéseivel végre pontot tehetünk az idei év monetáris és makromizériáinak. Ha az első piaci jelek optimizmusát vallva bízunk a folyamatok jóra fordulásában, akkor viszont most érdemes a kötvényalapokba invesztálnunk.
A szerdán bejelentett Medgyessy-csomag, az újabb – és a korábbinál talán kézzelfoghatóbb eredményeket hozó – intézkedéssorozat meghozhatja a várva várt trendfordulót. A piac már most beárazta a kamatcsökkentést, amely a forint erősödésével párhuzamosan elindíthatja a hozamcsökkenést a kötvénypiacon, és karácsonyi ajándékul a kötvényalapok jegyeinek értékét is felfelé módosíthatja. Természetesen ez sovány vigasz azoknak a befektetőknek, akik még a nyári nyugalomban szálltak be és azóta is tartják jegyeiket. A veszteségek lefaragásához általában több idő kell, mint amennyi a bukáshoz.
Hullámvasúton
Az év eleji (940 milliárd) és év vége előtti (950 milliárd) adatok alapján úgy tűnhetne, mintha az év során nem történt volna semmi említésre méltó… Pedig ez az esztendő volt talán a legmozgalmasabb a hazai értékpapíralapok piacán, és a rendkívüli események éppen a korábban legkiszámíthatóbb, legbiztonságosabb és ekképp legnépszerűbb kötvényalapokat sújtották. Nézzünk vissza egy kicsit az év elejére!
Tavasszal még a várakozások feletti ütemben bővült az alapok vagyona, a januári 930 milliárdról június végére már 1150 milliárd forint gyűlt össze. Különösen a kötvényalapokba áramlott sok friss tőke: az év eleji 640 milliárdos eszközállomány május végén érte el (800 milliárd forinthoz közeli) csúcspontját, majd elindult a lejtőn, hogy visszaérkezzen az év eleji szintre. A pénzpiaci alapok tőkéje ugyanezen a hullámvasúton utazott, menet közben mindig arra fordult, amerre a monetáris politika irányítói kormányozták.
Az első fordulatot a forint intervenciós sávjának júniusi kiszélesítése hozta. Ez az azóta sokak által bakiként beismert lépés pénzpiaci lavinát indított el, a kötvényalapok jegyei pedig alaposan leértéklődtek. A nyár közepi kisebb megnyugvás ellenére mindez elriasztotta a befektetőket az alappiacról is. Ami korábban a legvonzóbb volt, most éppen a legnépszerűtlenebb befektetési formává vált: a legnagyobb pénzkivonás ugyanis az állampapírokba fektető alapokat sújtotta, miután az általuk kimutatott egységnyi eszközérték zuhant a legnagyobb mértékben.
Stagnáló részvény-, növekvő ingatlanalapok
Jóllehet a budapesti részvényindex az év során nem egyszer megkörnyékezte a tízezer pontos álomhatárt, a kötvénypiaci események ősz végére visszahúzták a részvények árfolyamát is. Ezzel párhuzamosan a részvényalapok teljesítménye is leromlott, bár állományuk legalább nem csökkent, csak stagnált novemberben. Ritka kivételként a forintban számoló nemzetközi alapoknak kifejezetten jót tett a hazai valuta gyengülése, hiszen devizára szóló értékpapírjaik felértékelődtek a hazai pénzben kifejezve. Magabiztosan teljesítettek az ingatlanalapok, amelyek a válság sokadik hullámát is megúszták: hozamban is tartják magukat, vagyonuk pedig még a fekete novemberben is gyarapodni tudott közel 4 százalékkal. Ha pedig az eltelt bő 11 hónapot tekintjük, akkor tőkéjük megháromszorozódott, a havi növekedési ütemük nem egyszer meghaladta a 10 százalékot.
A júniusi kamatemelések óta tartó folyamatos csökkenés, stagnálás után októberben jelentkeztek az első kedvező jelek, úgy látszott, hogy a biztató tőzsdei eredményekkel, de még inkább az állampapír-piaci hozamok stabilizálódásával újra növekedési pályára léphetnek a befektetési alapok. A november végi 300 bázispontos kamatemelés azonban újabb csapás volt az alappiacra: újabb hozamemelkedést hozott az állampapíroknál, szinte kivétel nélkül negatív teljesítményt a kötvényalapok részéről – és újabb komoly befektetői tőkekivonást.
Az alapokon belül 85 százalékos arányt képviselő kötvényalapok összesített vagyonában novemberben 7 százalékos csökkenés következett be a BAMOSZ adatai alapján. Ez különösen annak fényében kedvezőtlen, hogy majdnem teljes mértékben a nettó pénzkiáramlás miatt volt, ami egész hónapban jellemezte az alapoknak ezt a típusát. Szintén ilyen okokkal magyarázható a pénzpiaci és vegyes alapok vagyonának 2, illetve 4 százalékos visszaesése.
