Nincs lehetőség a kialakult monetáris kondíciók lazítására, mert növekedtek az inflációs kockázatok – vélik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékesei. #<# "Az inflációs célkitűzés teljesülését veszélyeztetné, ha az elmúlt hónapokra jellemző szintnél (vagyis 240-245 forint/eurónál) tartósan gyengébb árfolyamszint alakulna ki" - foglalt állást a jegybank monetáris tanácsa.
A kormányrudat átvenni készülő MSZP nem egyszer kifejezésre juttatta azon véleményét, hogy a “túlzottan erős” forint hátrányos az exportáló, illetve az importtal versenyző hazai vállalkozók számára. A monetáris tanács viszont úgy látja: felerősödtek azok a tendenciák, amelyek fékezhetik az infláció mérséklődését. E tényezők között a magyar gazdaság számára külső adottság az importált infláció és az olajárak számottevő emelkedése, amelyre a belső folyamatok közül ráerősít a kereslet és a versenyszektorban fizetett bérek gyors emelkedése.
Az MNB az inflációs célkitűzéses monetáris politikája keretében 2002. decemberre 3,5-5,5 százalékos, 2003 végére pedig 2,5-4,5 százalékos pénzromlást kíván elérni. A bank hét elején közzétett prognózisa szerint ez év végén a sáv felső széléhez közel eső, 5,3 százalékos (éves átlagban 5,5 százalékos) infláció várható. Ez fél százalékponttal nagyobb a korábbi előrejelzésüknél. Az olajárat 25,50 dollárra – a korábban jelzettnél 1,50 dollárral drágábbra – teszik, a költségvetési politika keresletnövelő hatását pedig a GDP 1,3 százalékára taksálják, szemben a korábban jósolt 0,5 százalékkal. Miközben a nemzetközi konjunkturális kilátások javultak és így élénkebbé vált a vállalkozások beruházási kereslete, a növekvő költségvetési juttatások és a béremelkedés a fogyasztási kereslet további bővülését vetíti előre – figyelmeztet a monetáris tanács, mely a hét eleji ülésén is fenntartotta az alapkamat február 19-e óta változatlan, 8,5 százalékos szintjét.
