Éttermünket OKAY Italia néven működtetjük világszerte; nem tudom, Magyarországon milyen új elnevezést kellene kitalálnunk – fakadt ki Siro Masier, az étterem tulajdonosa, amikor értesült róla, hogy a múlt héten a parlament elfogadta a törvényt “a magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról”. Az olasz étteremtulajdonos később némiképp megnyugodhatott, miután kiderült: a “kényszer-keresztelő” alól maga a jogszabály ad felmentést. Nem kell ugyanis magyar nyelvre fordítani sem a vállalkozás nevét, sem pedig a vezérszót. Ha az üzlet a működtető cég nevét viseli, akkor – szakértők szerint – megúszható a magyarítás.
BIZONYTALANUL. “A törvény szövege nem egyértelmű, számos kibúvót tartalmaz” – erősíti meg Tóth András szocialista parlamenti képviselő is. Az MSZP frakció mégsem elsősorban emiatt tartózkodott az elfogadásakor, hanem azért, mert eleve aggályosnak tartja a végrehajtását. “Egyetértünk azzal, hogy az öncélú, nyelvromboló idegen nyelvű reklámoknak gátat kell szabni, de nem biztos, hogy erre a jog eszköze a legalkalmasabb. Megítélésünk szerint inkább a szakmai érdekképviseleti szervekre kellett volna bízni az önszabályozást” – érvel Tóth.
Vélhetően gesztusnak szánta a kabinet a törvényjavaslatot, az ötlet ugyanis eredetileg a néhány nyelvvédő civil szervezettel összefogó Magyar Professzorok Világtanácsától származik. A jogszabály indoklási része maga is elismeri, hogy “puha” a szabályozás, nem tiltó, hanem kiegészítő jellegű követelményeket állapít meg. Mégpedig gazdasági megfontolások miatt. Ezek közül külön is kiemeli az idegenforgalom szempontjait, azt, hogy évente több millió külföldi érkezik Magyarországra.
SZKEPTIKUS NYELVÉSZEK. A törvény végrehajtásába egyébként bevonják a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetét is. A jogszabály úgy fogalmaz: ha valamely idegen nyelvű kifejezés meghonosodása tekintetében kétség merül fel, az intézet állásfoglalása irányadó. A nyelvészek pedig maguk is szkeptikusak, hiszen nem lesz egyszerű a fordítások szakmai véleményezése, pláne, hogy gyakran nehéz a magyar szemet és fület bántó kifejezés helyett megfelelőt találni.
Leginkább azokat a multinacionális cégeket érinti a változás, amelyek nemzetközi kampányaikban egyforma szlogent használnak. Persze nem mindegyiküket, mert jó néhányan közülük törvény nélkül változtattak marketingpolitikájukon, és a helyi piachoz igazították termékeiket, hirdetéseiket pedig – megtartva a kreatív koncepciót – magyarították. A Coca-Cola Magyarország Kft.-t éppen ezért nem érinti az új jogszabály, hiszen hazánkban már a kilencvenes évek közepén magyarra fordították a szlogenjüket. A “Mindig Coca-Cola” jelmondat nem azért született, mert előre számoltak a múlt héten megszavazott törvénnyel, hanem azért, mert a vállalat atlantai központjában a helyben gondolkodás és cselekvés filozófiája mellett törtek lándzsát (Figyelő, 2001/3. szám). Horváth Magyary Nóra, a cég közkapcsolati és kommunikációs igazgatója szerint az új törvény előírásainak teljesítése nem okoz komoly költséget, különösen nem azon gazdasági szervezetek számára, amelyek hozzájuk hasonlóan folyamatosan kommunikálnak, hiszen ez amúgy is megköveteli újabb és újabb népszerűsítő anyagok elkészítését, amelyeket a türelmi idő miatt nem kell azonnal lecserélni.
Új szabályokGAZDASÁGI REKLÁMNÁL
• Magyar nyelven kiadott sajtótermékben, magyar nyelvű rádió-, illetve tévéműsorban, továbbá szabadtéri reklámhordozón közzétett reklám szövegét – a vállalkozás neve, megjelölése, illetve az árujelző kivételével -, ideértve a jelmondatot, szlogent is, magyar nyelven kell megjeleníteni; ez teljesíthető úgy is, hogy ugyanazon reklámban az idegen nyelvű szövegen kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik
• A törvény előírásait a 60 napon belüli hatálybalépést követő 120. naptól kell alkalmazni
• A törvény betartása felett a fogyasztóvédelmi felügyelőségek őrködnek, s esetenként több százezertől több millió forintig terjedő bírságot szabhatnak ki
ÜZLETFELIRATNÁL
• Az üzlet elnevezését – a vállalkozás neve és a vezérszó kivételével – magyar nyelven kell megjeleníteni
• Az üzletben, valamint annak kirakatában a fogyasztók tájékoztatását szolgáló közleményeket ugyancsak magyar nyelven kell megjeleníteni, de ez teljesíthető úgy is, hogy párhuzamosan magyar nyelven is tájékoztatják a fogyasztókat
• A törvényi előírások betartását az üzlet működési engedélyét kiadó jegyző ellenőrzi, s esetenként legfeljebb 100 ezer forintos bírságot szabhat ki
• A feliratokat legkésőbb a hatálybalépést követő egy év elteltével, azaz 2003 januárjáig kell a törvényi előírásoknak megfelelően kiegészíteni vagy kicserélni
Nem véleményezi a jogszabályt Angyal János, a “Digitally yours” szlogent alkalmazó LG Electronics Magyar Kft. marketingvezetője, ugyanakkor kijelenti: be fogják tartani annak direktíváit. Úgy véli, nehéz lesz a szlogenjük magyar megfelelőjét megtalálniuk, mert az angol nyelv frappánsabb, ám a magyar nyelv gazdagsága lehetővé teszi, hogy megoldják ezt a problémát. Eddig nem foglalkoztak a magyar változattal, mert erős lobbizás folyt azért, hogy a rendelkezés ne legyen kötelező. Az LG sok céghez hasonlóan azt szerette volna, ha a cégek felelősségére bízzák, elfogadják-e az ajánlást. Ráadásul amúgy sem gondoltak arra, hogy a választások előtt az országgyűlés elfogad egy ilyen tervezetet.
“A törvény nyertese, a magyar nyelv mellett, a reklámszakma lehet” – ismeri el Serényi János, a McCann-Erickson Budapest Nemzetközi Reklám Kft. ügyvezető igazgatója. Azt hangsúlyozza, hogy a nyelv védelme minden magyar állampolgár érdeke, de különösen fontos a reklámszakmának, hiszen a kommunikáció egyik leglényegesebb eszközéről van szó. Mindazonáltal a jó törvény egyik ismérve, hogy világos és ezért könnyen betartható. A globalizáció folytán természetesen újabb és újabb külföldi szavak kérnek és kapnak helyet szóhasználatunkban. Borzasztóan nehéz egyértelműen meghúzni azt a határt, hogy innen most már egy bizonyos szó “kiérdemelte a magyar állampolgárságot”, avagy ehhez még el kell telnie egy bizonyos időnek.
“Természetesen – fűzi hozzá Serényi János – nem feledkezhetünk meg az egész gazdaság számára oly fontos kis- és középvállalkozókról sem. Egy részüket az új törvény igen komoly költségekkel terheli majd meg, hiszen adott esetben teljes cég- vagy márka-arculatváltásra kényszerülnek. A törvény szellemének megfelelően itt nincs pardon, akarom mondani, nincs bocsánat”.
