Gazdaság

Internetes telefonszolgáltatók – Hívj a hálón keresztül!

Két éve kapott szabad utat a Hírközlési Főfelügyelettől (Hif) a hagyományosnál olcsóbb internetes telefonálás. A piac forgalma az idén már 6-8 milliárd forint lehet.

Immár mellékes, hogy Horváth Pál, a PanTel Rt. elnök-vezérigazgatója pontosan tudta-e, mit indít el, amikor 1999 nyarán cége számára a magyar távközlési piacon elsőként megkérte az engedélyt az internet protokoll (IP) alapú telefonszolgáltatás, a VOIP beindítására. A hagyományos telefónia meghatározó vállalatainak vezetői akkoriban hivatalosan nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az alternatív távközlési cég próbálkozásának. A háttérben azonban lázas lobbizás, készülődés indult az adatátviteli szolgáltatásnak minősülő, a klasszikus telefonálásnál lényegesen kedvezőbb távolsági és nemzetközi tarifák alkalmazására lehetőséget adó új megoldás ellehetetlenítéséért, vagy ha ez nem megy, bevezetéséért.

Internetes telefonszolgáltatók – Hívj a hálón keresztül! 1ELSŐKBŐL UTOLSÓK. Ma már aligha lehetne letagadni: a PanTelnél két évvel ezelőtt ráéreztek a számos európai országban is akkor induló távközlési szolgáltatásban rejlő lehetőségekre. Más kérdés, hogy tudtak-e élni előnyükkel. Az IP-telefónia mindenesetre a helyére került a kezdetben tamáskodó, hagyományos telefonszolgáltatásokkal foglalkozó cégeknél is. Olyannyira, hogy az internet alapú telefonálás piacán is a nagy, saját hálózati infrastruktúrával rendelkező – vagy a tulajdonos infrastruktúráját kvázi sajátként használó – cégek vették át a vezető szerepet a nagy-, illetve a kiskereskedelmi VOIP-szolgáltatások terén egyaránt. A BellResearch, valamint a Szabó, Kővári, Tercsák és Társai Ügyvédi Iroda tanulmánya szerint az IP-alapú telefonforgalom döntő hányadát jelenleg a vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatók mondhatják magukénak.

A szakértők kimutatásai alapján a legnagyobb forgalmat a Matáv Rt. hálózata bonyolítja le. A szolgáltatók piaci árbevételi erősorrendjében a Pannon GSM, majd a Westel következik. Az IP-szolgáltatások meghonosításában úttörő szerepet vállaló PanTel a negyedik helyre szorult. Az alternatív szolgáltatót a British Telecom, majd a területen az idén intenzív értékesítési kampánnyal erősítő Vivendi-csoportba tartozó V-fon és V-com követik. Az IP-telefónia tízes listáját a GTS, a Novacom, a Kiwwi és az eTel zárja (összehasonlításunkat lásd külön).

Piackutatási eredményekre hivatkozva szakmai körökben azonban több ellentmondásra is felhívják a figyelmet, különösen az IP-piac nagyságának meghatározásával kapcsolatban. A szolgáltatók adatszolgáltatására alapozó hivatalos Hif-felmérés a piac éves forgalmát alig több mint egymilliárd forintra becsüli. A teljes piac méretére vonatkozó szolgáltatói becslések viszont rendre 5 milliárd forint felettire teszik az IP-forgalom értékét. Az elemzés szerint a keresleti oldalra vonatkozó adatokból a nemzetközi internetes telefonforgalom mintegy 5-6 milliárd forintosra, a belföldi távolsági IP-forgalom 1-2 milliárd forintosra tehető. Ennek alapján a szakértők a piac egészének értékét 2001-ben 6-8 milliárd forintra becsülik. Ez a gazdálkodó szervezetek által generált beszédcélú távközlési kiadások 4-5 százaléka, a nemzetközi beszédforgalom bevételeinek pedig 35-40 százaléka.

Internetes telefonszolgáltatók – Hívj a hálón keresztül! 2Az Egységes Hírközlési Törvény (EHT) nem tartalmaz a VOIP-szolgáltatásra vonatkozó közvetlen előírásokat. Így az IP telefónia további fejlődése az EHT-hoz kapcsolódó, az év végéig megszülető végrehajtási utasításoktól, részletes szabályoktól függ majd. A küszöbön álló változások az idei első félév végén született összesítések szerint 55 olyan vállalkozást érintenek majd, amelyek engedéllyel rendelkeznek IP-szolgáltatások értékesítésére. Figyelembe véve a tulajdonosi összefonódásokat is, ez mintegy 23 vállalatot, illetve cégcsoportot takar.

ÚJ SZEREPLŐK. Az 1999-ben elsőként piacra lépő alternatív és mobil szolgáltatókat 2000-ben követő, saját hálózattal nem rendelkező alternatív vállalkozásokkal és koncessziós telefontársaságokkal az új szereplők megjelenése még nem zárult le. A legutóbbi belépők az Első Pesti Telefontársaság (EPT), az Antenna Hungária, a BankNet, a US East, az EuroWeb, a Freestart és a Nextra voltak. A közcélú vezetékes szolgáltatókat nem számítva a társaságok kivétel nélkül országos tevékenységi engedélyt kértek – és kaptak – a szakhatóságtól. Egyes társaságok azonban hálózati hozzáférés hiányában területileg korlátozott tevékenységet folytatnak.

A citált tanulmány szerint az IP-piac szereplői elsősorban az ország központi régiójára koncentrálják tevékenységüket. Vidéken csupán néhány vállalat, elsősorban az adott helyi koncessziós telefonszolgáltató és érdekeltségei szolgálják ki az internetes telefónia iránti igényeket. A visszafogott vidéki jelenlét persze nem az IP-szolgáltatások sajátossága. A becslések szerint a 2001-re várható mintegy 100 milliárd forintnyi vezetékes távközlési kiadás közel kétharmadát a központi régióba tartozó vállalkozások generálják majd. Ez azonban csak kisebb részben magyarázható azzal, hogy a távközlési cégek többsége a fővárosban működik. Ennél fontosabb, hogy Budapesten a gazdálkodó szervezetek távközlésre fordított kiadásai lényegesen magasabbak, mint vidéken. A szakértők szerint a fővárosi cégek átlagosan havi 397,5 ezer forintot költenek erre a célra.

KIHÍVÁSOK. Az internet alapú telefonálás piaca egyelőre nem tekinthető telítettnek. Az országban működő mintegy 32 ezer, 10 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató vállalat 89 százaléka eddig egyetlen esetben sem vette igénybe az IP alapú távbeszélő szolgáltatásokat. A felhasználók között jelenleg a nagyvállalatok a meghatározók, a nemzetközi IP-szolgáltatások igénybevételénél arányuk eléri a 40 százalékot. Ennek ellenére gyorsan növekszik az újnak már nem nevezhető internetes telefonszolgáltatások iránt érdeklődők tábora. A várakozások szerint a nemzetközi IP-szolgáltatók ügyfélköre az idén mintegy 40 százalékkal bővül, azaz az üzleti ügyfelek száma 2001 végére elérheti a 4300-at is.

A belföldi távolsági IP-szolgáltatások iránt szerényebb az érdeklődés. Az első félévben ezeket összesen 1300 cég vette igénybe. Ráadásul a gazdasági társaságok 92 százaléka nem is tervezi belföldi távolsági hívásai átterelését IP alapúra. Mindazonáltal a belföldi hívások területén a VOIP-szolgáltatók az év második felében 1100 új ügyfélre számíthatnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik