Where are the phones? Magyarul: Hol vannak a telefonok? – kérdezik némi szarkazmussal az európai mobil internetes felhasználók. Az eredetileg a Wireless Application Protocol kezdőbetűiből összeállított mozaikszó, a WAP, az európai mobil internet alig másfél éves hányattatott története után immár a gúnykérdés kezdőbetűit is “jelöli”. Mintegy másfél évvel a bevezetés után az öreg kontinensen csupán 3 millió WAP-felhasználót tartanak nyilván, jóval kevesebbet, mint amire ezen mobil internetes alkalmazás elindításakor számítani lehetett. Az európai mobilnet piac megpezsdülését hozhatja viszont a DoCoMo múlt heti bejelentése, amelynek értelmében a világ legnagyobb mobilszolgáltató cége betörni készül az európai piacra. Méghozzá nem tulajdont szerez – ezt már korábban megtette a KPN-ben szerzett részesedésével -, hanem a Távol-Keleten bevált mobil internet technológia, az i-mode európai elterjesztésére hozott létre új céget – a holland KPN-nel és az olasz Telecom Italiával. Az új társaságba az NTT (Nippon Telecom and Telegraph) 100 százalékos tulajdonában lévő DoCoMo 50 millió eurót invesztál, amivel 25 százalékos részesedést szerez. A KPN ugyanakkor 90 millió eurót tesz majd az új cégbe, amely a tervek szerint még az idei esztendő végéig Hollandiában, Németországban és Belgiumban mintegy 165 millió mobilfelhasználót kíván elérni. Az i-mode szolgáltatás a cégek közleménye szerint szeptemberben indul.
Megszívlelendő japán tapasztalatok• Az e-mail a nyerő alkalmazás
• A szórakoztató site-ok a nyerő tartalmak
• A fiatalok piaca nagyobb az üzletinél
• Az i-mode-nak vannak saját tartalomszolgáltatói
HÓDÍTÓ ÚTON. A DoCoMo ezzel a húzással végképp előmerészkedett az ázsiai elefántcsonttoronyból. Előbb novemberben csaknem 10 milliárd dollárt fizettek az amerikai AT&T Wireless 16 százalékos részesedésért, a napokban bejelentett európai cégalapítással pedig egyértelművé vált: a vállalat exportálni kívánja a nyugati világba az odahaza elért sikereit.
Az i-mode-ot Japánban 16 millió felhasználó vette birtokba, máris ötször annyian használják tehát, mint Európában a WAP-ot. A siker titkáról természetesen megoszlanak a vélemények. Vannak, akik ezen alkalmazás egyszerűségében, mások a gyorsaságában, megint mások a készülékek olcsóságában látják a siker titkát. Tény az is, hogy a japán piac szerkezete alapvetően különbözik az európaitól. A személyi számítógépekkel és az internettel való ellátottság az ázsiai szigetországban jóval alacsonyabb, mint a nyugati világban. Még 1998-ban, az i-mode elindítása előtt az internet penetráció Japánban csupán 9 százalékot tett ki. Ezzel függhet össze, hogy az i-mode elsődleges felhasználói – az előzetes várakozásokkal némileg ellentétben – elsősorban a fiatalok: a szolgáltatást választók több mint 50 százaléka 30 év alatti. Az e-mailnek és a szórakoztató honlapoknak is nagyobb szerep jut a korábban vártnál, az üzleti hírekre és befektetési lehetőségekre viszont a becsültnél kevesebben klikkeltek.
ÚJ FORMA. Többek szerint az i-mode sikeressége éppen ebben rejlik: nem az internetet kívánja “lefordítani” mobilra – erre nincs is szükség, hiszen az i-mode “nyelve”, a HTML ugyanaz mint az interneté -, hanem egy új kommunikációs formát kínál fel egy olyan körnek, amely nem, vagy csak időnként jut internetes hozzáféréshez.
Ma már az sem kérdés, hogy az i-mode elterjedése révén a DoCoMo lesz a világ első szolgáltatója, amely elkezdi a WAP-nál, illetve az i-mode-nál “magasabb rendű”, harmadik generációs mobilszolgáltatást. Erre a jövő évi európai kezdésnél korábban, még az idén sor kerül. Az UMTS néven is emlegetett harmadik generáció legfőbb előnye a korábbi alkalmazásokhoz képest az, hogy nagysebességű multimédia- adattovábbításra is alkalmas lesz.
“Az, hogy a magyar piacon több érdekeltséggel, egyebek mellett a Pannon GSM 49 százalékával rendelkező KPN i-mode szolgáltatás elindítását tervezi, közvetlenül nem hat a magyar társaság üzleti stratégiájára” – mondja Suba János, a Pannon GSM kommunikációs igazgatója. A technológiák átvételét ugyanis nem elsősorban a tulajdonosi szerkezet, hanem az adott ország vagy régió piaci mozgásai határozzák meg.
Az mindenesetre valószínűsíthető, hogy az elkövetkező néhány hónapban az importált i-mode és az európai WAP pozíciószerzési harcba kezd, hogy azután mindketten átadják helyüket a harmadik generációs alkalmazásoknak.
