Tőzsdei körökben már régóta beszélték, mégis meglepetést keltett az Arago és a Pick múlt heti bejelentése, miszerint az eredetileg kárpótlásijegy-hasznosításra alakult befektetési társaság jelentős részt vásárolt föl a patinás szegedi cég által irányított húsipari csoport részvényeiből. Az első bejelentés még csak 20 százalékos részesedésről szólt, de egy-két nappal a Szegedre összehívott, alaptőke-emelésről döntő rendkívüli közgyűlés előtt bejelentették, hogy az Arago részesedése már elérte a 32,98 százalékot. Márpedig a társasági törvény előírásai szerint 33 százalékot túllépve kivásárlási ajánlatot kellene tenni a többi tulajdonos felé, így vásárlások útján az Arago tovább nem tudja növelni részesedését.
Érdekes, hogy az 1992-es tőzsdei bevezetés óta érvényben lévő úgynevezett 5 százalékos tulajdonszerzési korlátot is csak a májusban megtartott rendes közgyűlésen törölték el, a Pick igazgatóságának javaslatára. Az alapszabályi előírás, amelynek értelmében egy részvényes maximum 5 százaléknyi részvénnyel szavazhatott, lehetetlenné tette szakmai, vagy meghatározó pénzügyi tulajdonos megjelenését. Ugyanakkor az osztott tulajdonosi struktúra, ahol a fő részvényesek jellemzően – a közgyűlésektől távol maradó – külföldi befektetési alapok voltak, meglehetősen nagy szabadságot biztosított a Bihari Vilmos vezérigazgató által vezetett menedzsment számára.
A befektetői körökben meglehetősen jó hírnévnek örvendő menedzsment – élve a számára biztosított lehetőséggel, tőzsdei részvénykibocsátások révén finanszírozott vállalatfelvásárlásokkal – 28 százalékra növelte a szegedi társaság hazai húspiaci részesedését. Két évvel az 1992-es tőzsdei megjelenésüket követően felvásárolták a budapesti Herz szalámigyárat, e lépést 1997-ben a győri Ringa, majd a Szegedi Paprika megvétele követte.
A cégcsoport mindössze kisebb forgalomcsökkenéssel vészelte át a magyar élelmiszeripar egy részét romba döntő 1998-as orosz válságot. Az idei első negyedévről kiadott gyorsjelentése szerint pedig üzemi eredménye 50 százalékot meghaladó mértékben bővült a bázishoz viszonyítva. Elemzők szerint ez annak köszönhető, hogy a társaság stratégiájának középpontjában a magas minőségű, úgynevezett prémium termékek – szalámik – állnak, s azokat jelentős részben nyugati (a német és az osztrák) piacon értékesítették. A nagyrészt hústermékeket előállító győri Ringát ugyan az orosz piaci terjeszkedést szem előtt tartva vásárolták meg, ám az ottani összeomlását követően a termékek egy részét sikerült átterelni új, többek között távol-keleti piacokra.
A Pick eredményeinek és az Arago korábbi akvizícióinak ismeretében első látásra furcsának tűnik a befektetési társaság megjelenése Szegeden. A Leisztinger Tamás által gründolt Arago ugyanis korábban inkább rossz pénzügyi helyzetben lévő, alacsony hatékonysággal működő, gyengén vezetett cégeket tekintett befektetési célpontnak. Eddig 11 akvizíciót hajtottak végre Magyarországon, a megszerzett társaságok egy részét átszervezések, összevonások, pénzügyi és piaci helyzetük stabilizálása után szakmai befektetőnek adták tovább. Ilyen például a Westpharma nevű gyógyszer-nagykereskedelmi cég. Más társaságokban szerzett részesedésüket azonban máig megtartották, ez a helyzet például az Eravis szállodavállalattal. Eddig két tőzsdei felvásárlási ügylete volt az Aragónak, az egyik a BÁV, amelyet erőteljes kormányzati nyomásra kénytelenek voltak az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banknak eladni, a másik a bő egy évvel ezelőtt felvásárolt Zalakerámia, ahol a jelentős mértékű – s az idén lejáró – dolláralapú hitelek átütemezéséről mindmáig nem sikerült a bankokkal megállapodni. Igaz, a társaság karcsúsítása után komolyan sikerült javítani az üzemi eredményt, s a Zalakerámia-részvény árfolyama is jelentősen emelkedett az Arago megjelenése óta, ha korábbi szintjét nem is közelítette meg. Áttörésre mindaddig nem is számít a piac, amíg az Arago által ígért hitelmegállapodást nem sikerül tető alá hozni.
Szilágyi György, a Takarékbróker vezető elemzője szerint a Pick egy, a korábbinál is dinamikusabb növekedési stratégia megvalósításával nagymértékben növelheti jelenlegi 1300-1400 forint körüli egy részvényre jutó eredményét. Így a papír az elmúlt hónapokban jellemző 10-11 ezer forintos árszinten vonzó befektetésnek tűnhetett az Arago számára.
Érdekes azonban, hogy az Arago, amely kinyilvánította, hogy a Picket hosszú távú befektetésnek tekinti, egyelőre nem kívánt szerephez jutni a társaság vezető testületeiben. Mindkét cég hivatalos verziója szerint csak a részesedésszerzés bejelentését követően kezdődtek meg a kétoldalú tárgyalások, amit a vezetőségek azzal is próbáltak megerősíteni, hogy a július 14-i közgyűlés alatt egyszer sem mutatkoztak együtt. Igaz, a hivatalos program végeztével, a jelen lévő részvényesek és a sajtó képviselőinek távozása után, már jó hangulatban igyekeztek egy külön tárgyalóba, néhány alapkezelő kíséretében. Az utóbbiak győzködése – miután a közgyűlés felhatalmazta az igazgatóságot, hogy zártkörű kibocsátás keretében 2003 júniusáig 20 százalékkal megemelje a Pick alaptőkéjét – mindkét félnek alapvető érdeke lehet. Néhány elemző szerint az Arago már tavaly ősszel elkezdett Pick-részvényeket vásárolni, s az 5 százalékos szavazati korlát említett eltörlése is a befektetési társaság kezdeményezésére történt. Sőt, egyes megfigyelők a májusi közgyűlésen az igazgatóságban végrehajtott személyi változásokat is összefüggésbe hozzák a terjeszkedő új tulajdonossal.
Az Arago részesedésszerzését követő 10 százalékos árfolyamesést sokan éppen azzal magyarázták, hogy a felek pontos szándékai ismeretlenek és az új fő tulajdonos megjelenése következtében nem fog bővülni a Pick átláthatósága. Ennek ellensúlyozására akkor még nem lehetett garancia Bihari Vilmos vezérigazgató személye sem – aki hosszú ideig a kibocsátói oldalt képviselte a tőzsdetanácsban -, hiszen a közgyűlés előtt nem lehetett tudni, kíván-e személyi változásokat végrehajtani az Arago. Nos, nem kíván – ezt Sasinszki Ágnes, a befektetési társaság munkatársa szögezte le. Ő is megerősítette viszont Bihari Vilmos közlését, miszerint az Arago támogatja a Pick menedzsmentjének azt a stratégiai célját, hogy az uniós csatlakozás idejére a régió legjelentősebb húsipari cégét építsék fel. Ebben az Arago elsősorban akvizíciós tapasztalataival tudja segíteni a Pick menedzsmentjét.
A korábbi kibocsátásokhoz hasonlóan zárt körben lebonyolítandó 20 százalékos tőke- emelésről szóló igazgatósági javaslatot pénteken a 43 százalékban jelen lévő részvényesek 98 százaléka hagyta jóvá, igaz, a megjelentek kezében lévő 1340 ezer darab részvényből 1018 ezerrel az Arago szavazott.
Amennyiben a társaság többi részvényesét sikerül meggyőzni arról, hogy az Arago megjelenése nem ellentétes az érdekeikkel, sőt, a társaság növekedésének felgyorsítását szolgálja, s a részvény árfolyama visszatér a korábbi 10-11 ezer forintos árszintre, úgy a sikeres kibocsátás révén a Pick 6 milliárd forinthoz juthat. Ez az összeg a jelenleg is rendelkezésre álló 7 milliárd forint körüli likvid eszközzel kiegészítve jelentős akvizíciókhoz biztosíthat fedezetet. Mint Bihari Vilmos elmondta, a Pick elsősorban a környező országokban szeretne cégeket felvásárolni, de zöldmezős beruházástól sem zárkózik el. A vezérigazgató továbbra sem tartja kizártnak, hogy a temesvári Contim húsipari vállalat privatizációs pályázatán való sikertelen próbálkozás után megvásárolják a céghez tartozó nagyszalontai szalámigyárat. Stratégiájuknak a jövőben is fontos eleme, hogy márkatermékekre koncentrálnak, így a teljes Contim nem is illett volna a portfóliójukba. Szalámigyár a régióban több is működik – Románián kívül Horvátországban és Csehországban is -, de a mezőgazdasági termékek okán Lengyelország is vonzó befektetési terep lehet a Pick számára.
