Elsőként, 1990 őszén, a HayGroup készíitett fizetési felmérést Magyarországon, s még abban az évben publikálta is az eredményt. Ma már két jelentős versenytársuk is jelen van a magyar piacon. Egyikük a Watson Wyatt (WW), amelynek fő profilja világszerte a kompenzációval kapcsolatos személyzeti tanácsadás. Eseti adatgyűjtést 1991-ben már e cég is végzett nálunk, az “Általános ipari felmérés” nevű termékük pedig 1992-ben startolt. Irodát máig nem nyitottak itt, állandó képviselőjük tavaly óta van. Az ő feladata a személyes kapcsolattartás, egyeztetés, míg az adatfeldolgozás Brüsszelben történik. “Fejvadászatot, toborzást nem végzünk, mert véleményünk szerint így visszaélnénk ügyfeleink bizalmával, akik megosztották velünk kompenzációs irányelveiket és gyakorlatukat” – tájékoztat Kerti Piroska, a WW képviselője. Ugyanakkor a felmérésen kívül nyújtanak például tanácsadást munkakör-értékeléshez, juttatási rendszerek kidolgozásához.
EGYSÉGESÍTÉS. A PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi tanácsadó cég egyik jogelődje, a Price Waterhouse ügyfelei igényét látva fogott bele a fizetési felmérésbe 1993-ban. “Megjelentek a multinacionális vállalatok, s tudni szerették volna, milyenek itt a keresetek” – mondja Csóka Krisztina, a PwC menedzsere. Hasonlóan cselekedtek a nemzetközi tanácsadó cég irodái a régió más országaiban. Mindegyik a saját elképzelése szerint dolgozta ki a kérdőívét, de rájöttek, ez versenyhátrányt jelent, s ma már megpróbálják egységesíteni a módszert. “Világszinten teljesen azonos kérdőívet persze nem lehet használni az egyes országok közötti különbségek miatt. Például a magyar adózási rendszerből adódóan speciális kérdésekre is szükség van” – mutat rá Csóka Krisztina.
A felmérések közös jellemzője, hogy magyar munkavállalókra terjed ki, elkerülve az itt dolgozó külföldiek “expatrióta csomagja” által okozott torzítást, s nemcsak az alapfizetés, hanem a különböző juttatások, prémiumok, bónuszok is szerepelnek bennük. A PwC – hátteréből adódóan – jogi- és adószabályozási ismereteket, tippeket is ad.
A résztvevők mindenekelőtt az ipari, kereskedelmi, szolgáltató cégek közül kerülnek ki. A pénzügyi szektor sokáig nem igényelt ilyen szolgáltatást, de ma már mind a Hay, mind a WW végez külön banki felmérést, s ezentúl a PwC is külön felmérésben foglalkozik majd a pénzintézetekkel. Mindhárom cég készít speciális bontásokat az összesített eredményen kívül. A Hay szektor, tulajdonforma (például száz százalékban külföldi, többségi külföldi, többségi magyar tulajdon), munkakörcsalád és régió szerinti bontást ad, öt régiót különböztetve meg (Nyugat-, Kelet-, Észak- és Dél-Magyarország valamint Budapest és környéke). Az idei évtől a PwC tulajdonforma, cégnagyság, régió szerint, valamint termelő és FMCG (gyorsan mozgó fogyasztási cikk) ágazatra ad bontást. A WW-nél is készül regionális és szektorválogatás, utóbbi akkor, ha valamelyik résztvevő kéri. A PwC és a WW három régiót különböztet meg, ezek Budapest és környéke, Kelet-Magyarország, Nyugat-Magyarország. Ha az adott szektor speciális, a WW kiegészítő kérdőívet is használ az ágazatra jellemző munkakörökhöz, például tavaly így térképezték fel a vegyi- és gyógyszeripari, valamint az olajcégeket, s külön kérdőív nélkül összesítették az FMCG-vállalatok adatait. Másfajta, például célcsoport szerinti bontást is vállalnak kizárólag résztvevők számára, ilyenkor a megrendelő a résztvevők listájáról kiválaszthatja, hogy melyekkel kívánja összehasonlítani magát – minimum 20 céget meg kell jelölnie -, s agregált formában megkapja az eredményt. A bizalmas adatkezelés érdekében a PwC is csak akkor vállal speciális bontást, ha elegendő mennyiségű adat áll rendelkezésre például egy adott város környékén működő, azonos piacra termelő cégekről.
Fontos különbség, hogy míg a PwC és a WW munkaköri leírással különbözteti meg a pozíciókat – ennek előnye a könnyebb érthetőség -, a Hay az úgynevezett Hay-pontszámmal méri az egyes munkakörök értékét. Így az eltérő tevékenységet, de a vállalat számára hasonló értéket jelentő munkakörök – például a vegyészek és az értékesítők – összehasonlíthatók. “Ezzel a módszerrel tetszőleges mennyiségű pozíció besorolható és összehasonlítható” – magyarázza Poór József, a Hay Menedzsment Tanácsadók ügyvezető igazgatója. Megkülönböztetnek felelősségi szinteket is, s a felmérésben alapvetően ezt használják, főként azoknál a vállalatoknál, amelyek nem a Hay-pontszám szerint alakították ki az egyes munkakörök besorolását. “Magyarországon mintegy húsz szintet alkalmazunk” – közli Héjja Lóránt tanácsadó.
ÁRAK. A WW kimutatása résztvevőknek egy éves szerződés alapján 895 dollárba, kétéves szerződéssel 1550 dollárba, kívülállóknak mintegy a duplájába kerül. Ehhez a résztvevőknek jár még a fél éves frissítés is, amely tartalmazza az időközben történt változásokat s a következő évre szóló fizetésemelési előrejelzéseket. A PwC idei felmérésének ára áfa nélkül résztvevőknek 115 ezer forint, nem résztvevőknek pedig 295 ezer forint, a külön kérésre készített bontásokért további díjazást számítanak fel. A Hay nem kívánta közölni árait.
Valamennyi cég azt tapasztalja, hogy nő az igény e szolgáltatás iránt. Bár túlnyomórészt még mindig külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok a megrendelők, a kör folyamatosan bővül, s az eredmények ellenőrzése céljából mind többen vásárolnak két-három felmérést, s vesznek részt speciális, úgynevezett klubfelmérésekben is. Ilyen például a WW CompITe felmérése a telekommunikációs és informatikai szektorban, amelynek eredményéhez kizárólag a résztvevők férhetnek hozzá. Más tanácsadó cégek – a cikkben szereplőkön kívül is – végeznek felmérést eseti megbízás alapján. A piac fejlődését jelenti az is, hogy immár a Hay is elegendőnek tartja az évi egyetlen kutatást – korábban volt tavaszi és őszi -, ugyanis az infláció mérséklődésével a cégek az évi egyszeri, többnyire az év elején végrehajtott béremeléshez igénylik az eredményeket.
