Minden hatalmon lévő párt szívügyének tekinti a hazai záloghitelezési piacon domináns BÁV működését – e tapasztalat vonható le a kilencvenes évek történései alapján (lásd külön anyagunkat). A jelenlegi gazda, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), miután 75 százalék feletti tulajdont szerzett a cégben, a szabályoknak eleget téve vételi ajánlatot tett a kisbefektetők kezében maradt részvénycsomagra – azonban mindössze 1218 forinton, erős indulatokat kavarva a részvénypiacon. A hírek szerint ugyanis a bank annak idején 2700-2800 forint körüli árfolyamon jutott hozzá a papírokhoz. A hazai részvényfelvásárlások szabályozása korántsem egyértelmű, de így sem szokásos, hogy ilyen magas bekerülési árfolyam mellett ennyire alacsony vételi ajánlatot hirdessen a többségi tulajdonos. Nem beszélve arról, hogy az MFB igyekszik kikerülni a brókercégeket, s csak azokat a papírokat veszi meg, amelyeket a befektetők személyesen eljuttatnak a pénzintézethez. A befektetőnek ki kell kérnie brókercégétől a részvényeket, ami további költségekkel jár, s a kistulajdonosok esetén számottevően rontja az amúgy is elég rossz üzletet. A konstrukció kialakítása arra enged következtetni, hogy az MFB a jelenlegi tulajdonhányadát nem nagyon kívánja növelni, hiszen így is meghatározó pozícióval rendelkezik a társaságban.
“Egyelőre nem tudni, hány befektető reagált a vételi felhívásra, pontos számot csak az ajánlati időszak lezárása után lehet mondani” – fejtette ki lapunk kérdésére Miskolci Zsuzsanna, az MFB ügyvezető igazgatója. Piaci elemzők egyébként minimális érdeklődést valószínűsítenek, s arra is felhívják a figyelmet, hogy a BÁV-ingatlanok egy részvényre jutó értéke is magasabb az ajánlati árfolyamnál. A cég székháza körülbelül 2 milliárd forintot ér, s e mellett összesen 65 fiókkal, illetve kisebb kereskedelmi célú ingatlannal rendelkezik, amelyek több száz milliós értéket képviselnek. Tamás Gábor, a Postabank Értékpapír Rt. elemzője szerint azonban a helyzet nem ennyire egyértelmű. Meg kellene ugyanis vizsgálni, hogy az ingatlanok piacképesek-e, értékesíteni lehet-e azokat a könyv szerinti áron.
Persze az alacsony tőzsdei kurzust – a BÁV-papírok 1000 forint körül cserélnek gazdát jelenleg – nemcsak a könyv szerinti értékkel érdemes összevetni. A cég igen jó üzleti pozícióval rendelkezik, piacvezető a hazai záloghitelezés és műkincs-kereskedelem területén. Gondosan kialakított kereskedelmi hálózata van és a legjobb szakembereket foglalkoztatja. Középtávon a legfontosabb kérdés, hogy mit akar a BÁV-val kezdeni. A korábbi állítások szerint a bank a BÁV átszervezésére készül, mert több olyan kereskedelmi egysége van, amely veszteséget termel. A reorganizáció keretében az MFB a kereskedelmi ingatlanok több mint felét értékesíti, s ezt követően 2-3 éven belül magát a céget is piacra dobja.
Elemzők szerint a hazai politikát nem véletlenül érdekli a BÁV tulajdonlása, hiszen a hatalom közelében lévők számára a cég aranytojást tojó tyúknak bizonyult. Amíg azonban az állam rajta tartja a kezét, addig a kisbefektetőknek legfeljebb csak záptojást tojhat…
