ERŐS TÁVOZIK A K&H ÉLÉRŐL. Szinte napra pontosan egy évvel a privatizációs szerződés aláírását követően benyújtotta lemondását a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) vezérigazgatója, Erős János. Távozását politikai és szakmai körökben már egy ideje rebesgették. A konkrét lépésben – a Figyelő információi szerint – közrejátszott az a tény, hogy a bank fő tulajdonosai, a belga KCB Bank és az ír Irish Life biztosító nem voltak elégedettek a K&H ez évi eredményeivel. A hitelintézet az első félévet alig valamivel több mint 1 milliárd forint adózás előtti eredménnyel zárta, miközben az éves terv 4 milliárdról szólt. Mivel értesüléseink szerint utódját a belga szakmai befektető delegálja, Erős lemondásával immár a „klasszikus” hazai nagybankok (Magyar Hitel Bank, Budapest Bank, K&H) egyikének csúcsvezetője sem lesz magyar.
MEGVÉTÓZOTT KEGYELEM. A köztársasági elnök helyt adott Kunos Péter, az Agrobank volt vezérigazgatója kegyelmi kérelmének, amely a kétéves börtönbüntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozott. A kegyelem az igazságügy-miniszter ellenjegyzésével válhatott volna érvényessé. Ám Dávid Ibolya – arra hivatkozva, hogy nem áll módjában a Legfelsőbb Bíróság korábbi ítéletét megváltoztatni – nem írta alá a kegyelmi határozatot. Kunos Péternek tehát folytatnia kell börtönbüntetését.
ÖZÖNVÍZ A TISZÁN. Az évszázad eddigi legnagyobb árhulláma vonult le a Tisza felső részén; Kárpátalján, ahol több tucat települést mosott el az ár, egyenesen katasztrofális a helyzet. Bár a folyó magyarországi szakaszán végül sehol sem történt gátszakadás, az okozott kár így is jelentős. Orbán Viktor miniszterelnök szerint már a jövő évi költségvetésben meg kell jelennie a gátak megerősítésére szánt, milliárdos nagyságrendű összegnek.
A KORMÁNY NEM TÁMOGATJA A METRÓÉPÍTÉST. Az állam kiszáll a 4-es metróvonal tervezett építéséből, a kabinet múlt heti döntése értelmében. A Pénzügyminisztérium érvelése alapján a kormány az államháztartási egyenleg romlását kívánta elkerülni. A tárca szerint a 160 milliárd forintnyi finanszírozási költség 60 százaléka a központi büdzsét terhelte volna, jelentősen rontva az államháztartás egyensúlyát. A minisztérium a metróépítés helyett a felszíni közlekedés további kiépítését szorgalmazza, ám álláspontja szerint a nagyvárosok tömegközlekedésének fejlesztéséhez nyújtott támogatásokat arányosan és nem fővároscentrikusan kell elosztani.
LEVETETT TERHEK. Az előző kormány kötelezettségvállalásaiból 600 milliárd forintot sikerült lefaragni az elmúlt időszak kormánydöntései révén. Az illetékesek a megtakarítást eredményező döntések között – a teljesség igénye nélkül – a Nemzeti Színház, a budapesti metró, a nagymarosi beruházás és a nyugdíjemelés ügyét említették.
ROMLÓ FIZETÉSI MÉRLEG. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes számításai szerint ez év szeptemberében a folyó fizetési mérleg 250 millió dolláros deficittel zárt, szemben a mínusz 10 milliós tavalyi bázissal (lásd a grafikont). Az első 9 hónap együttes hiánya az előzetes adatok alapján 1 milliárd 211 millió dollár – csaknem kétszerese a tavalyi azonos időszakban mért 686 milliós deficitnek.
OROSZ VÁLSÁG – MAGYAR HATÁSOK. A Gazdasági Minisztérium szerint az orosz gazdasági válság éves szinten legfeljebb 250 millió dolláros exportkiesést okoz Magyarországnak – igaz, ez az összeg jövőre elérheti a 400 millió dollárt. Ugyanakkor az energiaárak csökkenése okán az idén 300 millió dollárnyi árnyereség mutatkozik.
