A kormány az idén büszkén jelenthette be: az évtizedben először sikerült a tb-alapok költségvetését a központi büdzsével együtt a képviselők elé tárnia. A büszkeségre más ok nem is nagyon kínálkozik, hiszen a jövő évi tervezet egyik kritikus pontját továbbra is a tb sarokszámai jelentik.
A pénzügyminiszter néhány hete még 193 milliárdos tb-deficitről beszélt, amelyből 140 milliárdot állna a központi büdzsé, míg a többit vagyonértékesítéssel kellene előteremteni. Ezzel szemben a törvénytervezet a tb-alapok várható hiányát 41,6 milliárd forintban állapította meg, amely szám irreálisan alacsonynak tetszik. Még különösebb, hogy a nyugdíjbiztosító jövő évi büdzséjét nullaszaldósra tervezték, holott jövőre újabb – a becslések szerint 300 ezer főt érintő – átlépési hullám várható a régiből az új nyugdíjrendszerbe. Eközben ráadásul 6-ról 7 százalékra nő az átlépők által a magánpénztárakba fizetendő járulékmérték.
Problémás az a mód is, ahogy a hiányt csökkenteni vélik. Már az egy éven belül számításba vett 53,7 milliárd forintos vagyonértékesítés is igencsak ambiciózusnak tűnik (ugyancsak kérdés, milyen hatása lesz az árakra, ha egy ekkora vagyontömeget viszonylag rövid idő alatt próbálnak piacra dobni). Ráadásul az eladásra kijelölt csomagban eredetileg olyan elemek is voltak, mint a 14 milliárd forint értékű Richter-pakett, amelynek értékesítését moratórium tiltja. Harmadrészt pedig az – immáron ismét állami – vagyon eladása hivatalosan nem javíthatja az államháztartás mérlegét, így a hiány a tervezett 4 százaléknál is nagyobb lehet.
Érdemes megemlíteni, hogy jövőre alaposan megváltoznak a tb-alapok hagyományos bevételeit meghatározó körülmények is. A járulékokat például az adóhivatal szedi majd be, a remények szerint a korábbiaknál hatékonyabban. A változásnak egy vetülete már látható: a tb-alapok költségvetéséből hiányzik a megszokott tétel, amely a kinnlevőségek behajtásából származó összeget tartalmazta. Ezt a büdzsé tervezői hallgatólagosan alighanem már belefoglalták abba a keretbe, amellyel a tb-alapok jövő évi hiányát mérsékli az állam. A bevételi források csökkenését jelzi az is, hogy a 6 százalékos munkáltatói járulékcsökkenés kihatásaként 150 milliárddal kevesebb jut jövőre a két biztosítónak. S ezt csak részben ellensúlyozza az egészségügyi hozzájárulás mértékének, illetve szabályainak változtatása nyomán várható – mintegy 75 milliárd forintnyi – többletbevétel.
