Dubinyint kemény bírálatok érték a jegybank utóbbi hónapokban folytatott politikájáért, a belső adósság kényszerű átütemezéséért, a kölcsönbe kapott dollármilliárdok „elherdálásáért” a rubelárfolyam támogatására, továbbá a kereskedelmi bankok elleni akciókért. A törvényhozás alsóháza, a Duma felhívásban követelte a jegybank elnökének eltávolítását, s Viktor Csernomirgyin ügyvezető kormányfő is többször elégedetlenségét hangoztatta az orosz központi bank „pánikkeltő, összefüggéstelen” lépései miatt. Szakértők arra is emlékeztetnek, hogy Csernomirgyin programjában – átmeneti időre – fedezet nélküli pénzkibocsátás is szerepel, s föltehető, hogy Dubinyin, akit eddig a szigorú pénzpolitika és a stabil rubel híveként tartottak számon, ezzel képtelen azonosulni.
E feltevésre némileg rácáfolva, Dubinyin a lemondásáról felreppenő hírek előtt megtette az első lépéseket a bankóprés beindítása érdekében. A Csernomirgyin által felvázolt lépéseket kommentálva elmondta: a rubelemisszió, a fedezetlen pénzkibocsátás valóban része a programnak, de csak az első szakasznak. A második lépcsőben a bankóprést már leállítják és „a rubel árfolyamát az ország arany- és valutatartalékaihoz kötik”. Arra azonban nem tért ki, hogy meddig tartana az általa említett első szakasz. Rámutatott viszont: a súlyos problémák gyorsabb megoldását segítené, ha Moszkva megkapná az újabb hitelrészleteket a nemzetközi hitelintézetektől.
Bár a bankóprés elindítását nem deklarálták, moszkvai közgazdászok szerint a folyamat elindult. Andrej Illarionov, a gazdasági elemzések kutatóintézetének igazgatója szerint az orosz fizetőeszköz reális piaci árfolyama a dollárhoz viszonyítva – a jegybanki tartalékok összértékének figyelembevételével – 27 rubel lett volna szeptember elsején (jelenleg 17 rubel körül mozog az árfolyam). Illarionov úgy véli: egyértelművé vált az is, hogy Oroszország a belső államadósság befagyasztása után hamarosan kénytelen lesz a küladósság törlesztésére is moratóriumot hirdetni.
A jegybankelnök viszont a hét végén úgy nyilatkozott, hogy Moszkva a 150 milliárd dollárnyi külső szuverén orosz devizaadósságra – a 45 milliárd dollárnak megfelelő belső kötelezettséggel ellentétben – nem kíván moratóriumot hirdetni. Dubinyin a The Independent on Sunday című liberális brit lapnak adott interjújában kijelentette: a külső állami devizakötelezettségeket Oroszország „szentnek és sérthetetlennek” tartja, s akkor is „mindent megtesz” a törlesztés fenntartására, ha a Nemzetközi Valutaalap az új gazdaságpolitikai irány miatt felhagyna jelenlegi hitelprogramjával.
