Május 30-án zárták le a Prímagáz 5290 forintos kibocsátási árú zártkörű alaptőke-emelését. Amennyiben a május 16-án a részvénykönyvben szereplő tulajdonosok nem jegyezték le a névértéken 400 milliós, árfolyamértéken 2,116 milliárdos pakettet, a CA és az ING Barings június 4-ig fele-fele arányban jogosult a maradék megvásárlására. A tavaly 1,5 milliárd forintos adózás előtti és 1,3 milliárdos adózott eredményt elérő, a mostani tőkeemelés előtt 3,2 milliárd forintos jegyzett tőkéjű társaság számára jól jön a tőkeinjekció, az intenzív beruházás-politika miatt ugyanis jelentősen megnőtt a magas kamatkiadásokkal járó hitelállomány.
A társaság tavaly jelentősen, messze az inflációt meghaladó ütemben, több mint 42 százalékkal növelte forgalmát. A közvetlen és bérköltségek azonban még ennél is valamivel nagyobb ütemben emelkedtek, így az üzemi tevékenység eredménye ennél valamivel kisebb mértékben, azonban még így is 25 százalékkal emelkedett. A hasonló mértékben növekedő adózás előtti eredmény azonban akár magasabb is lehetett volna, ha egyrészt a tárgyi eszközök – az intenzív beruházási politikából eredő – jelentős, több mint 2,5 milliárdos növekedését, másrészt a cég tevékenységi köre miatt óhatatlanul megugró vevőállomány finanszírozását sikerült volna saját pénzeszközökkel finanszírozni. A mostani tőkeemelés előtt azonban erre nem volt lehetőség, így ezt a pénzügyi eredményt drasztikusan rontó hitelekkel kellett megoldani. A feltehetően elsősorban a lakossági fogyasztókat, illetve a disztribútorokat takaró vevőállomány – szemben a szállítók valamivel több mint 63 százalékos emelkedésével – több mint 124 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A vevők és a szállítók állományának különbsége pedig a tízszeresére, több mint 340 millió forintra növekedett. Amint az a társaság idei közgyűlésén is kiderült, a mostani alaptőke-emelés során befolyt milliárdos összeget részben éppen az előbb részletezett kiadások finanszírozását biztosító rövid lejáratú hitelek kiváltására fordítják. Amennyiben a mostani alaptőke-emelés teljes egészében a rövid lejáratú hitelek kiváltását szolgálná, az az idei pénzügyi eredményben akár több mint 50 millió forintos kamat-megtakarítást is eredményezhetne.
Az alapjában véve konzervatív osztalékfizetési politikának megfelelően a Prímagáz a tavalyi év eredményéből idén az egy évvel korábbinál valamivel magasabb, szolid, 15 százalékos osztalékot fizet. A társaság részvényei – az index növekedési üteménél valamivel kisebb mértékben emelkedő árfolyammal ugyan, de – kivették részüket az idei évet jellemző szokatlanul hosszú ideig tartó hosszban. A január elején még 4500 forint környékén forgó papírok nemrégiben 6000 forint fölötti rekordot értek el, és a kibocsátás alatt is több mint 5700 forintot adtak értük. A kibocsátást természetesen éppen a tőzsdei hossz tette lehetővé, és a menedzsment gyors reakcióját dicséri, hogy még idejében sikerült azt megszervezni. Minden bizonnyal ugyancsak a mostani és a jövőbeli kibocsátások egyszerűbbé tétele érdekében a Prímagáz papírjait idén tavasszal átvezették a tőzsde “elit részvényei” közé, a jegyzett kategóriába.
A társaság nemrégiben közzétett, nem auditált negyedéves jelentése igen kedvező eredményekről számolt be: a szezonális okokból általában igen erős első negyedévben a belföldi nettó árbevétel több mint 70 százalékkal meghaladta a tavalyit és elérte a 4,7 milliárd forintot. Amennyiben a mostani dinamika folytatódik, az éves nettó bevétel akár a 20 milliárdot is elérheti. A várható eredmény azonban a pénzügyi műveletek eredményének jelentős és kiszámíthatatlanabb hatása miatt jóval kevésbé prognosztizálható.
