A szavazatszámláló gép többórás leállásától eltekintve különösebb izgalom nélkül folyt le az elmúlt héten a legnagyobb lakossági pénzintézet, az OTP Bank évi rendes közgyűlése. A részvényesek – 1073 milliárd forintos mérlegfőösszeg mellett – elfogadták a 6,9 milliárd forintos adózott eredmény felosztását. Eszerint az idén a bank mintegy 2,8 milliárd forintot fordít osztalékfizetésre, ami az elsőbbségi részvények esetében 12, a törzsrészvényeknél pedig 10 százalékos osztalékot jelent.
Míg tavaly a privatizációs stratégia és az elnök-vezérigazgatói poszt szétválasztása körüli Bokros-Csányi kettős rangadó tartotta lázban a részvényeseket, az idén a bank – történetében talán először – “politikamentes” közgyűlésen fogadta tulajdonosait. Ezt látszott alátámasztani Medgyessy Péter pénzügyminiszter rövid felszólalása is, amely főleg a bankszektor – azon belül is a konszolidáció – általános értékelésére szorítkozott. Az OTP-vel kapcsolatban csupán annyit mondott: örül, hogy olyan pénzintézet közgyűlésén vehet részt, amelyet nem kellett állami pénzből konszolidálni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a sokszereplős bankszférában az elkövetkező években erősödik a verseny, amelyre az OTP Banknak új termékekkel, a szolgáltatási színvonal emelésével és egyfajta “európai bankárstílus” meghonosításával kell felkészülnie.
Csányi Sándor elnök-vezérigazgató – méltatva a kormány stabilizációs politikáját – elmondta: a fiskális-monetáris szigor nemegyszer hátrányosan érintette a pénzintézet üzletpolitikáját. A kötelező tartalékráta többszöri emelése és az állami pénzalapok központosítása miatt tavaly összességében közel 50 milliárd forintnyi forrást vontak ki az OTP-ből. Emellett rendszeresen késtek a költségvetéssel kapcsolatos elszámolások – mindezek miatt a bank a nyár közepére meglehetősen nehéz likviditási helyzetbe került. A “nehéz napokon” csak a hitelezési tevékenység jelentős szigorításával és központi likviditásmenedzselés bevezetésével sikerült túllépni.
Az OTP helyzetét erősítette ugyanakkor a tőkepiacon keresztül megvalósuló privatizáció, amely során a külföldi intézményi befektetők mellett hazai belföldi kisbefektetők is tulajdonrészt szerezhettek a bankban. Az elnök-vezérigazgató szerint a tulajdonosi összetétel “egészséges”, és nem igazolódott, hogy a meghatározó külföldi tulajdonos hiánya miatt az OTP rossz minősítést kapna a nemzetközi pénzpiacon. A pénzintézet részvényeinek tőzsdei árfolyamával kapcsolatban kifejtette: az idei eredményeket alapul véve semmi nem indokolja a mélyrepülést, és reményei szerint az árfolyam rövidesen erőteljes emelkedésnek indul.
Csányi szerint a pénzintézet változatlanul őrzi vezető helyét a bankszektorban, és bár piaci részesedése összességében 30 százalékra csökkent, ez az erősödő versenyben természetes folyamat. A cél változatlanul az, hogy a termékek és a szolgáltatások színvonalának javítása mellett az OTP a legnagyobb bank legyen. Az ehhez szükséges technikai háttér tavaly lényegében kiépült. A bank fő “csapásiránya” változatlanul a lakossági üzletág, ezen belül is a kártyaszolgáltatások és a fogyasztási hitelek lesznek. A vállalati finanszírozásban óvatos – egyszázalékos – piacnövelést terveznek, és az erősödő verseny ellenére igyekeznek az önkormányzati piacon elért 95 százalékos részesedésüket is megőrizni.
A közgyűlés elfogadta az igazgatóság javaslatát az eredmény felosztására: ennek értelmében a bank adózott eredményéből 1,6 milliárd forintot az általános tartalék képzésére, 2,8 milliárd forintot pedig osztalékfizetésre fordítnak. A részvényesek végül – elsősorban az OTP dolgozóinak ellenállása miatt – elvetették az elsőbbségi részvények törzsrészvénnyé alakítását
A közgyűlési beszámolóban külön kimutatás olvasható az OTP-csoporthoz tartozó befektetések adatairól. Ebben már nem szerepel a közelmúltban nagy port felvert Hungarian Finance and Trade Co. (HFT), csupán a lábjegyzetben közlik, hogy az “a bank vezetésének döntése értelmében már nem minősül csoporttagnak, mivel a részesedés átminősítésre került a tartós befektetések közül”. A részvényesek ezt firtató kérdésére Csányi Sándor annyit közölt: a Gigastorage-beruházás kapcsán elhíresült leányvállalat esetében megvárják a vizsgálat lezárultát, ezt követően pedig – mivel az már nem minősül stratégiai befektetésnek – eladják.
