A parlament az utolsó simításokat végzi a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) azon módosításán, amely lehetővé teszi majd jelzálogjog bejegyzését ingó dolgokra is. Az Egyesült Államokból honosított módszertől a javaslattevők a hitelpiac élénkülését várják, bár a banki szakemberek már jó előre arra figyelmeztetnek: ettől a pénzintézetek még nem kapnak kedvet kihelyezéseik növelésére.
A Ptk. szóban forgó módosítása az egész zálogjogi rendszert új formába öntené. Talán a legfontosabb újdonságnak az tekinthető, hogy ingó dolgokra is jelzálogjogot lehet majd bejegyezni.
A hazai bankvilág fenntartásokkal fogadja az újítást. Ahogy például az OTP illetékese, Korba Szabolcs lapunknak elmondta: a módosítás ellenére több banki hitelre ezentúl sem számíthatnak az ügyfelek.
Egyes pénzintézetek egyébként már eddig is nyújtottak hitelt ingóságokra, meglehetősen komoly kockázatot vállalva. Ám az, hogy a módosítás után a megterhelt ingóságokról naprakész nyilvántartás készül, még nem jelenti azt, hogy a hitelező biztonságban is érezheti magát. A biztosítékként lekötött vagyontárgy ugyanis az adósnál marad, aki tehát azt csinál azzal, amit akar.
A pénzintézeti törvény egyébként meghatározza azt, hogy egy bank csak 70 százaléknál nem jobban megterhelt ingatlanokat fogadhat el biztosítékul. Az előkészületben lévő új hitelintézeti törvény viszont egy árva szót sem ejt arról, hogy ez a korlátozás vonatkozik-e majd az ingóságokra is. A zökkenőmentes gyakorlathoz tehát még jó néhány módosításra lesz szükség – véli Korba Szabolcs.
Az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője, Pesta János szerint nincs ok az aggodalomra. A törvény ugyanis egyéves felkészülési időt ad az ingónyilvántartás kiépítésére és a felkészülésre.
Egy olyan számítógépes háttér ki-építésére van szükség, amelyről az ország bármely pontjáról lehívhatók a kérdéses ingóságra vonatkozó korábbi zálogterhelések. Ennek biztosítása viszont nem csak pénzbe, hanem időbe is kerül. A közjegyzői kamara elnöke, Bókai Judit lapunkat arról informálta, hogy már most, vagyis a törvény elfogadása előtt megtették a szükséges lépéseket. Jelenleg is létezik ugyan egy, a közjegyzőket összekapcsoló központi rendszer, de az kizárólag a végrendeletek nyilvántartására használható. Ebbe a meglévő rendszerbe nem lehet az ingókra vonatkozó nyilvántartást integrálni, mivel ez utóbbi sokkal szigorúbb és komolyabb biztonsági követelményeket kell, hogy teljesítsen. Bonyolítja a helyzetet, hogy a költségek miatt a beruházás a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik, a konkrét munkálatokat tehát egy hosszú pályáztatási procedúrának kell megelőznie. A rendszer üzembe helyezésének költségeit, hangsúlyozza Bókai Judit, állami források igénybevétele nélkül, teljes egészében – ha kell, bankhitel igénybevételével is – a közjegyzői kamara állja majd.
Az ügyvédek csalódottak, hiszen úgy tűnik, kiszorulnak erről a területről. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Bánáti János szerint az ügyvédeknek is biztosítani kellene a közreműködést a zálogszerződésekben. Az elnök ugyan elismeri, hogy a kamara nem képes a nyilvántartási rendszerhez szükséges számítógépes rendszert felállítani, de ez szerinte nem lehetne kizáró ok. Az ügyvédek számára az lenne szimpatikus, ha ők is készíthetnének ingókra vonatkozó jelzálogszerződéseket, viszont a drága nyilvántartás kiépítésének költségeit a közjegyzők állnák.
