Gazdaság

Osztogatás, fosztogatás

JAVULT MAGYARORSZÁG MEGÍTÉLÉSE a külföldi befektetők körében: az elmúlt héten a Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítő ügynökség negatívról stabilra változtatta a magyar gazdaság hitelképességének, törlesztési biztonságának kilátásait megítélő értékelését. Ennek indoklásában az szerepel, hogy tavaly a Horn-kormány – többek között – csökkentette a költségvetési, valamint a folyó fizetési mérleg hiányát, és az export kétharmadának szintjére nyomta le a nettó külső adósságszolgálati terheket. Mindenesetre, a hivatalostól függetlenül, a befektetők már minősítettek; erre bizonyíték az elmúlt év rekordszintű tőkebeáramlása.

A BUDAPESTI RÉSZVÉNYÁRAK EMELKEDÉSE is e pozitívabb hozzáállást tükrözi, hiszen a vásárlók döntő többsége változatlanul az országhatáron túlról érkezett. A külföldi befektetői érdeklődés hatására a tőzsdeindex az elmúlt héten meghaladta a bűvös 2000 pontot, s már-már a két évvel ezelőtti csúcsot ostromolja. Ez még akkor is igaz, ha kedden már valamelyest olcsóbban cseréltek gazdát a papírok.

AZ IMF HITELEIT KÉRŐ SZÁNDÉKLEVÉL megírásával is a kedvező “hátszelet” próbálja meglovagolni a magyar kormány. Erre a jelek szerint szüksége is van, hiszen a dokumentumban a társadalombiztosítás (tb) 1996. évi hiányaként a Valutaalap által korábban a megállapodás alapvető feltételeként 17 milliárd forintban maximált összeg szerepel, ami enyhén szólva messze van a tb által előrejelzett 40 milliárdtól. Hogy ki tippelt jobban, arra az ügyben március közepén tartandó parlamenti végszavazáson derül fény.

AZ ENERGIAÁRAK EMELÉSÉNEK mértékével kapcsolatban közel sincs ekkora bizonytalanság. Az már a tavaly márciusi Bokros-csomagból “kipottyant”, hogy az elmúlt szeptemberi, 8 százalékos után az idén márciusban a gázszámlák átlagosan 25 százalékkal, az áramszámlák pedig 20 százalékkal drágulnak. Azt viszont csak a napokban tette közzé a Magyar Energia Hivatal, hogy ezen belül a lakosság terhei jobban: 29, illetve 20 százalékkal emelkednek.

TOVÁBB LASSULT AZ ÁTLAGKERESETEK NÖVEKEDÉSE, ami viszont azzal járhat, hogy a reálbérek az elmúlt évi 9-11 százalék után az idén is jelentősen csökkennek. A KSH legfrissebb jelentése szerint az elmúlt évben a havi bruttó bérek változását augusztusig 20 százalék feletti, utána viszont 20 százalék alatti éves növekedési ütem jellemezte. Tavaly decemberben a több mint 10 főt foglalkoztató vállalkozások körében, teljes munkaidő esetén, a bruttó átlagkereset 2 209 forint volt, ami 18,6 százalékos növekedés az előző időszakhoz képest.

A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA is tovább nőtt, decembertől januárig például 21,9 ezer fővel, és az elmúlt hónapban elérte az 517,8 ezres nagyságot. A munkanélküliségi ráta ezzel a tavaly decemberben mért 10,4 százalékról 11,3 százalékra emelkedett.

A DIÓSGYŐRI KOHÁSZAT VISSZAÁLLAMOSÍTÁSA csak tovább ronthatja ezt a statisztikát. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. által az elmúlt héten 9,6 milliárd forintért a Reorg Rt.-től visszavásárolt, felszámolás alatt lévő cégcsoportnak – a kormány döntése alapján – ugyan további egymilliárd forint fejlesztési támogatást nyújtottak, ám ezzel egy időben 1600 dolgozó távozik Diósgyőrből.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.