A hóviharok idején sokan már elfelejtették, hogy tavaly ismét aratott az aszály. Csupán azok emlékeznek, akik több mint féléves késlekedés után még mindig nem kapták meg a kormány kárenyhítő segítségét. Őszi termelői adatok szerint országosan mintegy 47 milliárd forintnyi volt a tavalyi aszály, jég és fagy okozta veszteség. Az agrárkamara felmérése alapján a betakarított kalászosokban 10 milliárd forint volt az igazolt, a lábon álló kultúrákban 37 milliárd a becsült kár. Az állam 5,2 milliárd forintos intézkedési tervet fogadott el a részleges kárenyhítésre.
A Földművelési Minisztérium eredeti kárenyhítő előterjesztésében még 11-12 milliárd forint értékű segítséget terveztek, a végül elfogadott változat azonban mindössze 5,2 milliárd forintról rendelkezett. Elsősorban adósság-, hitel-átütemezés jelenti a kárenyhítést. Akinek tehát nem volt kölcsöne, az kimaradt a kompenzációból.
Tavaly csupán a bankoknál az 1995. évi termeléshez felvett növénytermesztési hitelek egy évvel történő meghosszabbítását és a kapcsolódó kamattámogatást, állami garancia meghosszabítását, az állammal szembeni tartozás elengedését kérhették, illetve azt, hogy a mezőgazdasági fejlesztési alap visszterhes támogatását később fizethessék vissza. Közvetlen pénzügyi támogatásban a PM és az FM illetékesei nem tudtak megegyezni, mert a költségvetést még a természeti károk rendezésével sem lépheti túl az agrártárca. Legfeljebb a megtakarításaiból csoportosíthatott volna át erre a célra. Ám éppen a korábbi átcsoportosítás miatt maradt kevesebb pénz a kárenyhítésre, mert a pótköltségvetés során elvonták az egyedi támogatási keretből a katasztrófakárok rendezésére hivatott 200 millió forintot. Ugyancsak a pénzhiány miatt az eredeti intézkedési tervből elhagyták a vízdíj-hozzájárulást, a kár, illetve a biztosítási díj egy részének a megtérítését, valamint a közraktárban elhelyezett árukhoz kapcsolódó kamattámogatást is.
