Élet-Stílus

Miért hiszi el bárki, hogy megölheti őt az éjszakára bekapcsolva hagyott ventilátor?

Eric Lafforgue / Art in All of Us / Corbis / Getty Images
Eric Lafforgue / Art in All of Us / Corbis / Getty Images
A Távol-Keleten – főleg Koreában és Japánban – elterjedt egyik legfurcsább tévhitnek, a ventilátorhalál jelenségének eredtünk a nyomába.

Rengeteg magyar gyerek hallhatta a strandolások alkalmával a szüleitől, hogy közvetlenül evés után ne menjen be a vízbe, mert az annyira veszélyes, hogy akár fulladást is okozhat – annak ellenére, hogy erre az állításra nincs tudományos bizonyíték.

A világ másik felén, a Távol-Keleten egy szintén nem bizonyított, ám sokkal kellemetlenebb tévhit terjed generációk óta – és egyúttal okoz milliónyi álmatlan, izzadva forgolódással töltött éjszakát a nyári hőségben.

Dél-Koreában (és Japánban) a mai napig sokan elhiszik, hogyha a nyári melegben éjjel bekapcsolva hagyják a ventilátort – úgy, hogy közben a szobájuk ajtaja és ablakai be vannak csukva –, abba akár bele is halhatnak.

Ami azért is lehet különösen kellemetlen, mert a nyári hőhullámok idején előfordul, hogy még éjszaka sem csökken 25 Celsius-fok alá a hőmérséklet. A halálfélelem árnyékában kialakuló tévhit olyannyira a koreai közgondolkodás részét képezi,

  • hogy a nyári hőhullámok éjszakai áldozatainak halálát gyakran még manapság is a zárt térben bekapcsolva hagyott ventilátorokkal magyarázzák a koreai sajtóban.
  • A világ egyik legfejlettebb ipari államában értékesített ventilátorok leírásában mind a mai napig figyelmeztetik a vásárlókat a zárt térben való ventilátorozás veszélyeire.
  • A készülékeket nemcsak a forgásukat elindító gombbal látják el, hanem sokszor időzítőt is szerelnek rájuk.
  • Olyan babaventilátorokat is forgalmaznak, melyeket kifejezetten azzal reklámoznak, hogy nem tesznek kárt a gyermekek egészségében.

És ha ez nem lenne elég, a koreai fogyasztóvédelmi hivatal még közleményt is kiadott 2006-ban, hogy felhívja a figyelmet a zárt térben való ventilátorozás veszélyeire:

Ha túl sokáig van az ember ventilátoroknak vagy légkondicionálóknak kitéve, az vízveszteséget és hipotermiát (kihűlést) okoz. Ha közvetlenül érintkezik a ventilátorral, az a széndioxid-telítettség növekedése és az oxigénkoncentráció csökkenése miatt halálhoz vezethet. A kockázatok nagyobbak az idősek és a légzési problémákkal küzdő betegek esetében. 2003 és 2005 között összesen 20 olyan esetet jelentettek, amelyekben alvás közben bekapcsolva hagyott ventilátorok és légkondicionálók miatt fulladtak meg. A fulladás megelőzése érdekében be kell állítani az időzítőt, valamint az ajtót is nyitva kell hagyni.

De mivel magyarázzák ezt a halálfélelemre alapozott elméletet, és hogy terjedt el egyáltalán a koreaiak körében?

Hipotermia, fulladás

A különböző tévhiteket és városi legendákat megcáfoló vagy éppen alátámasztó Snopes Koreai ventilátorhalál című szócikke szerint – ami egyébként hamisnak találta az elméletet – két fő magyarázata van annak, miért terjedhetett el, hogy halálos fenyegetést jelenthet egy éjszakára bekapcsolva hagyott ventilátor.

Az egyik az, hogy a ventilátor lehűti a szobát, és egyúttal a szobában alvó ember testét is, ami súlyos esetben hipotermiához vezethet. Ezt a magyarázatot azonban még egy laikus is könnyedén megcáfolja, hiszen a ventilátorok nem hűtik le a levegőt, csak átmozgatják. A másik az, hogy a ventilátor oxigénhiányt okoz a zárt térben, ami a szobában pihenő fulladásához vezethet.

Vannak, akik ezen a vonalon odáig is elmennek, hogy azt gondolják: a ventilátorok propellerei kettévágják az oxigénmolekulákat.

De mivel a ventilátorok vajójában csak forgatják a levegőt, ezért a szoba levegőjének az oxigénszintjére sincsenek hatással. Illetve a lakóépületek szigetelése sem teljesen tökéletes, így hiába csukja be a szobája ajtaját és az ablakokat az ember, a levegőáramlás nem szűnik meg teljesen, azaz az oxigénszint mindenképpen elégséges marad.

Alexander Klebe / Getty Images Egy bekapcsolt ventilátor mellett meditáló buddhista szerzetes Dél-Korea legalsó csücskében, Dél-Csolla tartományban.

És hőguta

A ventilátorhalálról szóló angol nyelvű Wikipédia-szócikk és két, a témát körüljáró blogposzt – egy koreai-amerikai és egy Dél-Koreában élő amerikai szerző tollából – is említ egy harmadik magyarázatot, méghozzá az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (United States Environmental Protection Agency) hőhullámok kapcsán kiadott útmutatójára hivatkozva.

Eszerint az elektromos ventilátorok nem jelentenek olyan egyszerű hűtési megoldást, mint amilyennek látszanak – és szélsőséges esetben akár hőgutát is okozhatnak.

A légmozgás fokozza az izzadtság párolgását, ami hűti a testet. Szélsőséges hőségben és magas páratartalom mellett azonban a verejték párolgása hatástalanná válik, így a testet érő hőterhelés megnő – ami felgyorsíthatja a hőkimerülés és más káros állapotok kialakulását. A hivatal nem is javasolja a ventilátorok zárt, szellőzés nélküli helyiségekben való használatát, ha a tényleges hőmérséklet és a páratartalom kombinációjával meghatározott hőindex 32 Celsius-fok fölött van – amit az elméletben hívő koreai blogger ahhoz hasonlít, mintha légkeveréses sütéssel készítenénk el az ételt.

Az amerikai hivatal azt ajánlja a legutóbb 2016-ban frissített útmutatóban, hogy hőhullámok idején inkább nyitott ablaknál használjuk a ventilátorokat, és inkább olyan időszakban, amikor kint hűvösebb van mint bent.

Ugyanakkor a Lancet című orvosi szaklapban 2021-ben megjelent tanulmány szerint a zárt helyiségben való ventilátorozás csak extrém hőségben (47 Celsius-foktól) és extrém alacsony páratartalomnál (10 százalék alatt) okozhat hőgutát. A kutatást végző tudóscsapat egy másik tanulmánya pedig arra jutott, hogy normális páratartalom mellett egészen 40 Censius-fokig javíthat a hőérzetünkön, ha ventilátort használunk. A kutatás eredményeiből továbbá az is kiderült, hogy minél párásabb a levegő, annál magasabb hőmérsékletig lehet hatásos fegyver a forróság ellen a ventilátor.

keun-hyung kim / Getty Images Egy koreai, számunkra szokatlanul sok beállítással rendelkező ventilátor.

Lassan száz éve rettegnek a ventilátoroktól

A Slate koreai-amerikai újságírója, a népszerű tévhitekről könyvet is író Ken Jennings – akit szöuli gyerekként szintén gyakran ijesztegettek a gyilkos ventilátorokkal – pár évvel ezelőtt utánajárt az ország vezető angol nyelvű lapja, a Korea Herald által is csak városi legendának nevezett ventilátorhalálok rejtélyének, és kiderült:

nem igaz az összeesküvés-elmélet, miszerint a koreai kormány propagandája teremtette meg ezt az elméletet a 70–80-as években először jelentkező nagy hőhullámokra reagálva, mivel így szerette volna energiatakarékosságra nevelni az embereket.

Ezt a feltételezést egyébként sokan valósnak találták, méghozzá azért, mert épp ebben az időszakban kezdték el figyelmeztetéssel ellátni a ventilátoraikat a gyártók.

A legelső, ventilátorok jelentette halálos fenyegetésre figyelmeztető újságcikk jóval előbb, nagyjából az elektromos ventilátorok kereskedelmi forgalomba kerülésével egy időben, 1927 nyarán jelent meg egy koreai napilapban – amikor a félsziget még Japán gyarmata volt. A Furcsa ártalmak az elektromos ventilátoroktól című cikkben arra figyelmeztették az olvasókat, hogy az új technológia émelygést, arcbénulást, sőt, akár még fulladást is okozhat.

Talán a szél felől fújhat a szél

Az őrület földrajza: Pénisztolvajok, vudu halál és a világ legfurcsább szindrómáinak kutatása – eredeti nyelven The Geography of Madness: Penis Thieves, Voodoo Death, and the Search for the Meaning of the World’s Strangest Syndromes – című könyv szerzője, Frank Bures a ventilátorhalál kapcsán arról beszélt az Atlanticnak, hogy az egésznek a széltől és a haláltól való ősi félelemhez lehet köze.

Bures a könyvében azt írja, hogy egyes ősi kínai orvosi szövegek a „szélőrülettől” és a „szélbolondságtól” is óvták az olvasókat, majd olasz és cseh példákat hoz fel arra, hogy ezek a hiedelmek mind a mai napig velünk élnek. Magyarként talán elég csak a „szélütés” kifejezést megemlíteni, amit mind a mai napig használunk arra a rendkívül súlyos állapotra, amikor egy ember agya nem jut elég oxigénhez.

Az író szerint a széles körben elterjedt hiedelem konkrét gyökerét (vagy gyökereit) nehéz pontosan meghatározni, inkább az a fontos, hogy a ventilátorhalálban és más abszurdnak tűnő elméletekben való hit – amit ő „kulturális szindrómának” nevez – hogyan tartja fenn magát.

Az ilyesmi csak akkor terjedhet el, ha az emberek hisznek a gyökerét képező okban. Ha elhiszik, hogy a szélnek vagy az elektromos ventilátoroknak lehet ilyen káros hatása. De ha senki sem hisz benne, akkor nem fog elterjedni

– mondta Bures.

A halálos ventilátoroktól való félelem talán nehezen értelmezhető a Koreán kívül élők számára, de a hasonló fenyegetések kultúránként és országonként eltérőek lehetnek. Ami összeköti ezeket, hogy rengeteg ember megfelelő bizonyítékok híján is hisz bennük. „A kulturális szindrómákkal való megismerkedésünk az egyik elsődleges kockázati tényező” – írja Bures a könyvében.

Szerinte bizonyos kulturális szindrómák a bennük való hitünk miatt akár „valósággá” is válhatnak, méghozzá a nocebo-hatás miatt: a negatív várakozások ugyanis káros események láncolatát indíthatják el, amelyek végül beváltják ezeket a várakozásokat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik