Tudomány

Az elme hatalma: a nocebo hatás

Az emberi agy arra is képes, hogy károsan befolyásolja az emberi testet.

Ahogy el tudjuk hinni, hogy egy hatóanyag nélküli tabletta jótékony hatással tud lenni a szervezetünkre, úgy képes ennek az ellenkezőjét elhinni “testünk”. Míg az előbbit placebo hatásnak nevezik, addig az utóbbi a “nocebo”, melyet magyarra úgy fordíthatnánk “kártékony hiszékenység, önmagunknak ártó hatás”.

Etikai megfontolások miatt nocebot ritkán használnak az orvosi gyakorlatban és a kutatásban. Ezért a nocebó hatás nem kellően megalapozott a szakirodalomban, de néhány egyedi esetleírást és tanulmányt idéznek az igazolására.

E diákcsoport kétharmadának fejfájása lett, amikor azt mondták nekik, hogy a – nem létező – elektromos áram a fejükön áthaladva fejfájást okozhat.

Az 1970-es években egy amerikai férfi elhitte, hogy előrahaladott májrákja van, és már csak néhány hónapja van hátra. Pár hónapon belül elhunyt. A boncolás azonban kimutatta, hogy a daganat túl kicsi volt ahhoz, hogy az okozza a halálát.

Az 1990-es években egy csoporton tesztelték, hogy milyen hatással van az emberekre egy olyan kijelentés, mely szerint “egy átlagos nő négyszer nagyobb valószínűséggel hal meg szívbetegségben”. Az eredmény meggyőzően bizonyította az ilyen állítások veszélyességét, az “átlagos nő” kifejezést mindegyik nő magára értette, és elhitte az állítást.

A nocebo hatást kellően komolyan kell venni, ugyanis jelentősen befolyásolhatják az emberek félelmein át egészségüket is. Így nem szabad felelőtlenül negatív egészségügyi kijelentéseket tenni, mert az elme mindenre képes, még arra is, hogy lerombolja az őt működtető szervezetet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik