Bár az idei nyár a katázást és a rezsicsökkentést érő megszorításokkal, a forint árfolyamának mélyrepülésével, az extrém hőhullámokkal és a klímaváltozás egyéb rémisztő tüneteivel a legkevésbé sem vádolható az ilyenkor szokásos uborkaszezoni hírpangással, Schumacher Vanda műsorvezető-színésznőnek így is sikerült nagyot robbantania, amikor azt nyilatkozta, egy chipet szeretne beültettetni a kézfejébe, mert szerinte ez a jövő.
Az apró beavatkozást azóta el is végeztette Zürichben, így már valódi cyberpunknak érezheti magát. Idézünk a beavatkozásról beszámoló Instagram-posztjából:
Az én kezembe egy 28mm-es chip van beültetve, ami egy bankkártyához hasonló adóvevőt tartalmaz, ami lehetővé teszi, hogy egy legyintéssel fizessek bárhol telefon, pénz vagy kártya nélkül. Elsőre fura lehet, de nagyban megkönnyíti majd az életemet, hiszen látjátok, mennyit utazom, milyen kalandokon megyek keresztül, és mivel kb. háromhavonta kirabolnak, ezzel jobban biztonságban érzem magam.
Annak, aki Schumacher Vanda nyomdokaiba lépne, nem kell feltétlenül Svájcig utaznia.
Zagyvai Gábor, aki Magyarországon egyedül foglalkozik a tetováláson, és a piercingen kívül extrém testmódosításokkal is, hamarosan chipbeültetést is vállal majd. Azt mondja, bár többféle bőr alá ültethető elektronikus implantátum létezik, jelenleg a Schumacher által választott fizetésre alkalmas chip a legnépszerűbb.
Pénz a bőr alatt is
A fizetőchip és a mögötte álló informatikai háttér a londoni székhelyű Walletmor terméke. Az applikációjuk egy virtuális pénztárca, ez áll összeköttetésben a chippel. Akkora összeget tölthetünk fel rá a bankszámlánkról, amekkorát akarunk, annyi pénzzel gazdálkodhatunk majd úgy is, hogy nincs nálunk bankkártya, telefon, okosóra vagy bármi más.
A chip biokompatibilis bevonatáról, vagyis arról, hogy a bőr alá ültethető legyen, a Dangerous Things nevű amerikai cég gondoskodik. Ők készítették el 2013-ban a világ első, bárki számára elérhető NFC-implantátumát. Az NFC (Near Field Communication – kis hatótávú kommunikáció) technológia úgy működik, hogy a vevőegység, például egy bankkártyaterminál egy kis mágneses mezőt generál, az implantátum, ha elég közel kerül hozzá, ebből a mezőből indukál magának annyi energiát, amennyivel rövid ideig kommunikálhat a terminállal. Vagyis az implantátumnak nincs saját energiaforrása, és nem bocsát ki semmiféle sugárzást. Olyan, mint egy érintős bankkártya, csak sokkal kisebb.
A beültetés egyszerű, nagyjából tizenöt perc: a bőrfelület megfelelő előkészítése, egy aprócska bemetszés, majd implantátum óvatos behelyezése után két öltés. Zagyvai szerint a chip cseréje sem lesz bonyolultabb, nem gondolja, hogy a szilikonburok hozzá tudna tapadni a kötőszövethez, de mivel ez egy teljesen új dolog, még nincsenek ilyen tapasztalatok.
Az implantátumot általában a kézfejbe szokták beültetni, mert ott a legpraktikusabb, de alapvetően bárhová behelyezhető. Ha valaki nagyon igénybe veszi a kézfejét, mondjuk küzdősportol, és egész nap puszta kézzel üti a bambuszt, annak lehet érdemesebb kicsit följebb, az alkarjába tenni – mondja Zagyvai, majd hozzáteszi: az implantátum annyira vékony és rugalmas, hogy bár bármi előfordulhat, nehéz annyira szerencsétlen balesetet elképzelni, mely során a chip sérülést okozhat. Biztonságosabb, mint egy fülbevaló vagy bármilyen testékszer.
Sci-fi a hétköznapokban
Zagyvai egy embernek már beültetett ilyen chipet, akivel aztán be is mentek néhány körúti üzletbe, hogy teszteljék kicsit. Azt mondja, nem minden gép fogadta el elsőre az implantátumon keresztüli fizetést, de kis mozgatással mindenhol meg lehetett találni a megfelelő távolságot és szöget. Azt viszont nem tagadja, mindenütt kisebb feltűnést keltettek, hiszen a Magyarországon egyelőre nem túl elterjedt a technológia.
Schumacher Vanda, akinek a kézfejébe szintén a Walletmor implantátumát ültették be, szinte csak pozitív tapasztalatokról tud beszámolni. Mivel rengeteget utazik, nemcsak Magyarországon, de az Egyesült Államokban és Európa más országaiban is kipróbálta már.
A napokban vettem vele lángost meg két jégkását. Rengeteg helyen elfogadják, csak a régebbi a terminálok nem mindig tudják beolvasni, a boltban például, amellyel szemben lakom, egyik nap gond nélkül működik, másnap pedig elsőre elutasítja a tranzakciót, és kérné a kártyát, ezért újra kell próbálkozni.
A környezetéből kiváltott reakciókkal kapcsolatban a színésznő azt mondja, mivel elég nagyot szólt ez sztori a médiában, így nem igazán szoktak meglepődni, amikor a chipjével akar fizetni, általában felismerik. Sőt előfordult már, hogy az egyik boltban az eladólány kifejezetten csalódott volt, amikor Vanda mondta neki, hogy bankkártyával fizet, mert a chipet elfelejtette feltölteni. De vannak olyan szituációk is, mint például egy termelői piacon, ahol inkább nem is próbálkozik az implantátummal, mert nem szeretne feltűnést kelteni.
„Eddig kevés a negatív tapasztalat. Nemrég a miami reptéren próbáltam venni egy csokit, meg egy újságot és ott az eladónő nagyon határozottan kijelentette, hogy ezt a technológiát nem tudja elfogadni. Elkezdtem neki megmagyarázni, hogy ez pont olyan mintha érintős kártyával fizetnék, de látszott rajta, hogy lehúzott maga elé egy falat, amin semmi sem fog átmenni, úgyhogy inkább annyiban hagytam.”
Schumacher Vanda szerint ha valamilyen újításról, fejlődésről van van szó, az emberek hajlamosak félelemből, hirtelen ítélkezni, például amikor megjelentek a telefonokon az első ujjlenyomatolvasók, aztán az arcfelismerők. Rengetegen mondták, hogy ez valami titkos adatgyűjtés a háttérhatalomnak, aztán az emberek megszokták, és rájöttek, mennyire kényelmes.
Egy ismerősöm mesélte, hogy amikor az első cikkeket olvasta a chipemről, azt gondolta, hogy én vagyok a világ legnagyobb hülyéje. Aztán másnap, amikor elment a strandra a családjával, és amíg a férje a gyerekekkel a vízben pancsolt, ő a parton ült, nehogy ellopják a pénztárcájukat, rájött, hogy talán mégis van ennek a dolognak értelme.
Vandát az év elején kiraboltak Santa Monicában. Elvitték a táskáját, benne az összes pénzét, a telefonját, az iratait. Azt mondja, az volt a legbosszantóbb, hogy pénz nélkül nem tudott telefont venni, telefon nélkül viszont nem fért hozzá a bankszámlájához. Az ilyen helyzetek miatt szerinte nagyon sokat jelent, hogy mindig van nála egy biztonsági összeg, amit nem lehet ellopni.
A színésznő hozzáteszi, ez a technológia nem a spanyolviasz, hiszen évek óta használ mindenki érintős bankkártyát, meg banki, vagy más pénzügyi applikációkat. Mindössze annyi a különbség, hogy ő már nemcsak a pénztárcájában, egy plasztikkártyába építve, hanem a bőre alá helyezve is magánál tart egy NFC-chipet.
Komolyodó vicc
Jelenleg többféle NFC-chip létezik, van, amivel mondjuk egy telefont lehet feloldani, vagy kinyitni és elindítani egy autót vagy motort. Vannak vicces implantátumok, például egy sima, pici mágnes, amivel jól el lehet viccelődni egy buliban, hogy hozzátapad a söröskupak, de létezik olyan is, ami egy jel hatására világítani kezd a bőr alatt. Bár a fentiekből úgy tűnhet, hogy az egyelőre gyerekcipőben járó chipes implantátumozás csak valami hecc, Zagyvai Gábor szerint ez jövő.
Egyelőre ötletelés, kísérletezés zajlik, de amikor a kereket feltalálták, sem tudták még, hogy egy napon majd repülőgépekre szerelik. Évek óta járok tanítani és tanulni Essenbe, egy BMXnet nevű konferenciára. Pár éve végignéztem, ahogy egy brutálisan nagynak számító, nyolc-tíz milliméter vastag chipet ültettek be egy amerikai újságírónak. Az eszközzel mindenféle egészségügyi adatát, például a pulzusát, vérnyomását, vércukorszintjét, testhőmérsékletét tudta tárolni és továbbítani az orvosának. Ha egy ilyen diagnosztikai eszközt sikerül majd normális méretűre zsugorítani, óriási előrelépést jelent majd a gyógyászatban. Egy másik irány, hogy Mexikóban, ahol eléggé elterjedt a kartelltevékenység, és gyakoriak az emberrablások, egyre több szülő rakat chipet a gyerekébe, hogy bármi történjen, meg tudják találni.
Az oltások, az 5G és a fenevad
Zagyvai azt mondja, eddig csak néhány Facebook-posztban osztotta meg, hogy hamarosan elérhető lesz nála a fizetésre alkalmas implantátum beültetése. Érdeklődő van bőven, de egyelőre inkább csak puhatolózás zajlik. Az újdonságokkal pláne az ilyen testet érintőkkel kapcsolatban eleinte bizonytalanok az emberek.
A szakember szerint a legtöbb embert majd a technológia praktikus oldala fogja vonzani, hogy nem lehet otthon felejteni, elhagyni vagy ellopni. Ő maga, bár nem zárkózik el attól, hogy saját chipje legyen, ezt az online fizetésre alkalmas eszközt nem fogja beültetni magának. Nem szereti az elektronikus pénzhasználatot, azt mondja, sokkal nehezebben tékozol, ha valódi készpénzt kell kiadnia.
Magyarországon, különösen az utóbbi években fura mellékzöngét kapott a chip kifejezés. Különösen a koronavírus elleni oltóanyagok, illetve az 5G mobilhálózat megjelenése után kezdtek vad összeesküvés-elméletek terjedni arról, hogy a vakcinákban nyomkövető meg 5G-szóró chipek vannak. Zagyvai szerint ez teljes agyrém.
Olyan emberek félnek a vakcinával beadott nyomkövetőtől, akik teljesen természetesnek tartják, hogy rengeteg pénzt fizetnek a legtökéletesebb megfigyelőeszközért, amit önként visznek magukkal mindenhová, még a vécére meg az ágyba is. Egy okostelefonnak nem csak a helyét lehet pontosan meghatározni, de biztos vagyok benne, hogy vannak módszerek, amelyekkel a kameráikat és a mikrofonjaikat is bárhonnan be lehet kapcsolni. Erre azonban nincs is igazán szükség, az emberek önként osztják meg a közösségi portálokon, hogy hol járnak, mit esznek, mit gondolnak, vagy mit éreznek.
Zagyvai elmeséli, két évvel ezelőtt a Körúton sétált, amikor megszólította egy külföldi társaság. Kicsit elbeszélgettek, kiderült, hogy valamilyen vallási közösséghez tartoznak. Gábor elmondta nekik, hogy tetovál, és testmódosításokkal foglalkozik, mire azok összecsapták a kezüket, hogy ez mind rendben van, csak chipet nem szabad beültetni soha, mert az a fenevad bélyege.
Értem az aggályokat, mert a test és a technológia összemosása komoly lépésnek tűnik, de mondják meg egy pacemakeresnek, hogy az implantátum a Sátán műve, amikor ő évtizedekkel élhet tovább, mert egy gép működik a testében. Az is igaz ugyanakkor, hogy minden technológiát lehet jóra és rosszra is használni. Egy késsel le tudok vágni egy szelet kenyeret, vagy akár gyilkolhatok is vele.
