Az aranyeresség mára népbetegséggé vált, ráadásul a problémát még mindig sokan tabuként kezelik, mert a legtöbb ember egyenesen szégyelli, ha ilyesmitől szenved. Pedig aranyere gyakorlatilag bárkinek lehet, nemtől, kortól, szociális helyzettől függetlenül.
Kétségbeesni persze nem kell, és az is jó hír, hogy mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy minimalizáljuk az aranyér kialakulásának esélyét. A helyes táplálkozás, a stresszmentes hétköznapok és a megfelelő életmód mind hozzájárulnak ahhoz, hogy kiegyensúlyozottak legyünk és egészségesek maradjunk. Sokan azonban az élethelyzetükből adódóan ki vannak szolgáltatva olyan szituációknak, amelyek hajlamosíthatnak az aranyérbetegségre.
Manapság a legtöbbeket érintő ilyen körülmény az ülőmunka és ebből következően a szinte már kóros mozgáshiány. A hosszadalmas egyhelyben ülés során a medencefenékre háruló fokozott nyomás a vénák átmeneti vagy tartós tágulatát okozhatja, ami gyakorlatilag előszobája az aranyeres megbetegedésnek. Mindez nem csupán az irodában dolgozókat érinti, hiszen ugyanúgy ülőmunkát végeznek például a kamionsofőrök is, akiknek ezért szintén érdemes odafigyelniük a tünetekre. Az ülőfoglalkozásúaknál éppen emiatt szükséges, hogy időközönként szünetet tartsanak, amikor lazító mozgásokat tudnak végezni, amivel sokat tehetnek az aranyérbetegség megelőzéséért.
Az is fontos, hogy egészségesen étkezzünk. Ételeink általában kevés rostot tartalmaznak, pedig a normál állagú és mennyiségű széklet képződéséhez naponta 25-50 gramm rostra lenne szükség. Aki ennél kevesebbet fogyaszt, ráadásul kényelmi szempontok miatt rendszeresen a gyengébb minőségű, feldolgozott élelmiszereket, illetve a gyorsételeket részesíti előnyben, az szinte biztos, hogy előbb vagy utóbb, de alaposan kiszúr magával.
A várandósság idején, vagy a szülés után a nők jelentős hányada szenved az aranyértől. Ennek fő oka az a komoly nyomás, ami a szülés előtti hónapokban és különösen a szülés alatt a gáttájékot éri. Ugyanakkor a terhességgel járó magasabb progeszteronszint eredményeként a vénák fala könnyebben ellazul, aminek következtében a visszerek is hamarabb kitágulhatnak. Jó hír azonban a kismamáknak, hogy szülés után az aranyér általában magától elmúlik, amint a hormonok szintje, a hasüregi nyomás és a szervezetben keringő vér mennyisége is lecsökken. Ha mégsem javulna a helyzet, akkor viszont mindenképpen tanácsos orvoshoz fordulni.
A mozgásnak és az életmódnak közismerten fontos szerepe van az egészségmegőrzésben, ám szép számmal akad példa arra is, amikor az aranyeret valakinél éppen a sport idézi elő. Elsősorban a fokozott has- és hátizommunkával járó, illetve függőleges törzzsel végzett tevékenységek (pl. súlyemelés, lovaglás, cipekedés, hajlongás) lehetnek aranyeres panaszok kiváltói, azaz egyáltalán nem mindegy, hogy mit sportolunk – különösen akkor nem, ha az aranyérbetegség már amúgy is kialakult.
Összegzésként elmondható, hogy az aranyeresség egyaránt fenyegetheti a testépítőket, a sokat utazó üzletembereket, a kakaós csigán és gyorskaján élő, keveset mozgó, szorulásos IT-s srácokat, vagy az otthon üldögélő, sok gyógyszert szedő időseket, de az igazság az, hogy nemcsak nekik, hanem valójában szinte bárkinek lehet aranyere. Épp ezért fontos, hogy ne szégyelljük az aranyeret, beszéljünk róla, illetve feltétlenül kérjünk segítséget, ha már megtörtént a baj!
Patikában kapható gyógyászati segédeszközök
A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.
