Akármennyire is vezet jól már akkor valaki, a jogosítvány megszerzése előtt a vizsga stresszes egy dolog. Nagy-Britanniában helyileg más és más lehet a vizsga, a Sun pedig – a Times cikke alapján – arról ír, hogy egy nő megbukott első vizsgáján Londonban, de ahelyett, hogy kért volna ott helyben egy új időpontot, elutazott 800 kilométerrel arrébb a skót Mull szigetére, mert utánakeresett, ott a legkönnyebb megszerezni a jogosítványt. 90 százaléka a jelentkezőknek átmegy a vizsgán.
Constance Kampfner 10 órán át utazott kocsival és komppal (feltehetően egyiket sem ő vezette), hogy a szigetre érjen. Azt is meg kellett oldania, hogy egy oktató vállalja, hogy beülhet mellé vizsgázni. Nagyon nehezen ment, de sikerült végül.
Kihúzta a vizsgaútvonalát, és egy körforgalom sem volt benne (egyébként is csak egy van belőle a szigeten), aminek örült, mert az a legnagyobb félelme valamiért. Párhuzamosan se kellett parkolnia, közlekedési lámpák sincsenek, szóval magabiztosan vágott neki a vizsgának. Annak ellenére is, hogy többen figyelmeztették, könnyen előfordulhat, hogy a rossz idő miatt nem indul át a szigetre a komp.
Az egyetlen zavaró az egyébként csodálatos táj volt. A tavakkal teli szigeten a tavak vize visszatükrözte a napfényt a szemébe, a tengerparton szintén ez zavarta meg, majdnem bele is hajtotta tengerbe, mesélte.
Végeztek is, mikor a vizsgabiztos azt mondta neki:
Nem szeretek azokkal az emberekkel beszélni, akik elbuknak a vizsgán. Gondolj rá úgy inkább, mint ami nem sikerült.
A vizsga közben néha mondta neki a vizsgáztató, hogy nagyon az út közepe felé halad, de akkor baráti tanácsnak vélte Kampfner, pedig ez jelentette a bukását.
Vagyis megbukott.
Bár, akinek a kocsijával végül menni tudott, mondta neki, menjen vissza ahogy tud, de Kampfner úgy van vele, nem tudja örökre kikerülni a közlekedési lámpákat, városi forgalmat, körforgalmakat, így inkább marad Londonban.
