Ilyen például a vashiány, amely ugyan élethelyzettől függően bárkit érinthet, nőknél azonban mégis jóval gyakrabban jelenik meg. Ennek egyik oka a menstruáció, amely a nemi éréssel párhuzamosan kezdődik el kamaszkorban, vagyis éppen akkor, amikor a szervezetnek a gyors fejlődés miatt egyébként is sok tápanyagra van szüksége. Ha ez túlzott diétázással vagy egyoldalú táplálkozással is párosul, vashiány léphet fel.
A táplálkozás ugyanakkor későbbi életkorban is fontos szerepet játszhat a vashiány kialakulásában. A nők általában kisebb adagokat esznek, tehát a vitaminokból és tápanyagokból is kevesebbet visznek be a szervezetükbe, ehhez jöhet még a sportolás, valamint a várandósság és azt követően szoptatás is, ami mind-mind jelentősen lemeríti a vaskészleteket. A változókorhoz közelítő nők esetében a gyakoribbá váló vagy erősebb menstruáció idézhet elő vashiányt, és vezethet vashiányos vérszegénységhez.
Ha valaki magára ismert a fenti élethelyzetek bármelyikében, akkor érdemes odafigyelnie a vashiány tüneteire. A vashiány kezdetben indokolatlan fáradtságot, fáradékonyságot, egészségtelen sápadtságot, fejfájást, szédülést, hajhullást, töredezett körmöket, ingerlékenységet okozhat. Ha pedig már kialakul a vashiányos vérszegénység, akkor a fenti tünetek még kifejezettebbek lesznek, illetve mellkasi fájdalom, gyors szívverés, légszomj is felléphet.
Bár étrendünknek fontos szerepe van a vashiány megelőzésében – főként az állati eredetű húsok fogyasztásával tudjuk bevinni a legtöbb vasat –, de sok esetben ez nem mindig elegendő.
Ilyenkor megfelelő mennyiségű elemi vasat tartalmazó gyógyszerkészítmény rendszeres szedésére is szükség lehet.
Kiemelt kép: iStock