Élet-Stílus

Kádáréknak szükségük volt egy Párizsra a Váci utcában, Rotschild Klára meg is adta nekik

A Nemzeti Múzeumban megnyílt a CLARA - Rotschild Klára – divatkirálynő a vasfüggöny mögött című kiállítás. A megnyitón jártunk és elmondjuk, mit hiányoltunk.

A magyar divattervezés egyik legnagyobb neve, a véres rendszereket, zsarnok vezetőket és nem utolsósorban a deportálás poklát is túlélő Rotschild Klára nem kifejezetten ismert idehaza. Bár szakmán belül egyenesen legendának számít, neve az átlagember számára közel sem mond olyan sokat, mint bármelyik színész, zenész vagy politikus neve, akiket öltöztetett. Rotschildet viszont nem is kellett, hogy sokan ismerjék, neki elég volt az, hogy ő ismerte a megfelelő embereket. Nagyon jó volt kapcsolatépítésben, remekül érzett rá,  kikkel kell barátkozni, hogyan lehet előrejutni. Ehhez pedig hozzájárult az ellenállhatatlan személyisége is.

Bár sem angolul, sem franciául, sem németül nem tudott, mindig remekül megértette magát a külföldi vendégeivel, azt mondták róla, hogy a divat nyelvét folyékonyan beszélte.

– írja a kiállítás egyik jegyzete.

Rengeteg külföldi vendége volt: a legendás órás és ékszerész Louis-François Cartier felesége, gróf Almásssy Jacqueline is megfordult nála, de Faruk egyiptomi király édesanyjának, Nazlinak és lánytestvéreinek is készített gardróbot. Rotschildet az előkelő vendégek imádták, emiatt rendszeresen kapott ajándékokat tőlük, a kiállításon például egy férfi csuklóra is nagy, tömör, 22 karátos aranyból készült karkötő is megtekinthető – ezek az ékszerek és tárgyak azóta magángyűjtemények részét képezik. De nemcsak külföldieknek készített ruhákat, nála öltöztek olyan magyar hírességek, mint Psota Irén, Gábor Zsazsa, Törőcsik Mari vagy Halász Judit, történelmi szempontból viszont mégis talán az a legérdekesebb, hogy Rotschild hogyan került legalább annyira közel Horthy Miklóshoz, mint Kádár Jánoshoz.

A pesti asszonyok, különösen, akik megszokták, hogy jó szalonból öltözködjenek, nagyon igényesek. Nagy merészség volt tehát ma egy teljesen új szalonnak olyan kollekcióval kijönni, amely azoknak az asszonyoknak a számára készül, akik csakis haute couture-modellt viselnek.  Rotschild Klára merész volt. Szalont nyitott a Deák Ferenc téren és harmincnyolc modellt mutatott be. A modellek tökéletes kópiái a legnagyobb és legjobb párizsi házak modelljeinek

– így harangozta be a Színházi Élet című hetilap 1934-ben a divattervező szalonját. Hogy hogyan vált még a megnyitó előtt országszerte ismert személyiséggé „Rotschild Klárika” és miként került a divat közelébe, arról itt írtunk korábban:

Párizsi kapcsolatai és Kádárné barátsága segítették Rotschild Klárát
73 évesen öngyilkos lett, de olyan életutat rakott össze, amit a 20. században kevesen.

Kádár és Horthy barátsága

A megnyitó utáni években Rotschild birodalma gyorsan megerősödött, a Horthy-korszak arisztokratáit pedig már ő öltöztette, sőt ő tervezte Horthy István feleségének menyasszonyi ruháját is. Sokak szerint a családdal kialakított barátsága mentette meg az életét a második világháború idején, bár ennek némileg ellentmond, hogy férje és édesapja életét nem hagyták meg a nácik.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Igazi „csoda”, hogy a Rotschild-szalon fénye tovább ragyoghatott a vasfüggöny leereszkedésével.

Ez a Nemzeti Múzeumban megnyílt kiállítás egyik tételmondata, ami abból a szempontból mindenképp igaz, hogy a nagy budapesti szalonok közül egyedül a Rotschild működhetett tovább, igaz, az is csak Különlegességi Női Ruhaszalon néven. Bár a név más volt, az elit ettől függetlenül mindig a„Rotschildba” járt ruhákért, ahol minden pontosan úgy működött, mint azelőtt, csak a divatbirodalom papíron már az államhoz tartozott.

A hétköznapi halandóknak elérhetetlen árfekvésű üzlet a párizsi divatházak fényét csempészte a szürke budapesti hétköznapokba az ötvenes évek derekától. Diplomata feleségek, a magyar politikai, gazdasági és szellemi elit asszonyai, művészek, valamint a Magyarországra érkező magas rangú külföldi vendégek öltöztek szalonjából.

– írják a kiállítás ajánlójában. A „fényt csempészni” kifejezés különösen bátor fordulat, pláne annak fényében, hogy a magyar történelem egyik legsötétebb évtizedeiről beszélünk, ráadásul egy olyan szalon kapcsán, amit csak és kizárólag a felsőbb osztálybeliek tudtak megfizetni. A Rotschild-birodalom a rendszer fontos részévé vált, a hozzánk látogató politikusok, hercegek, diktátorok mind beiktatták a programjukba a világszínvonalú divatházat. De volt más funkciója is: ki kellett elégíteni a gazdagok és kiváltságosok nyugati típusú igényeit.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Chanel-szerű

A vásárlók rendszerint azért jártak Rotschildhoz, mert pontosan olyan ruhákat lehetett nála kapni, mint Párizsban. Ezek a ruhák minőségben alig maradtak el az eredetiektől, de ettől még másolatok voltak. Akkoriban Rotschild Klára évente kétszer utazhatott Párizsba állami pénzen inspirálódni. Minderre azért volt szükség, hogy az itthoni elit naprakészen követhesse a divatot és hogy a divatház színvonala is megmaradjon. A pártvezetés értelemszerűen nem akarta megkockáztatni, hogy a blokk egyik büszkesége ne kövesse a legfrissebb trendeket. Akárhogy is, Rotschildnak remek szeme volt, ráadásul ismerte a saját közönségét, pontosan tudta, hogy melyek azok a koncepciók, amiket itthon is sikerre vihet, azokat pedig egész egyszerűen lemásolta.

Emiatt aztán többször is megvádolták lopással.

Egy alkalommal, mikor a másolás vádja egészen peres eljárásig jutott, Rotschild így érvelt:

Az egész nőiruha-szakmában tudott tény, hogyha egy szabónő egy színházi premieren, lóversenyen, hangversenyen, vagy általában olyan társadalmi esemény színhelyén megjelenik, ahol jól öltözködő hölgyek vannak jelen, úgy az illető azért van ott, hogy valami újat lásson, művészi ízlését fejlessze a saját és az ipar jól felfogott érdekében egyaránt. Ez így van Budapesten és ez így van Párizsban is.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

A köztudottan puritán Kádár Jánosné

Rotschild szalonjának egyik visszatérő vendége lett Kádár János felesége is, aki baráti kapcsolatot alakított ki a divattervezővel. A kiállítás ajánlójában Kádár János feleségét köztudottan puritánnak nevezik, ami azért vicces, mert Kádárné Tamáska Mária olykor az akkori átlagkereset többszörösét is otthagyta a Különlegességi Női Ruhaboltban. Kádár felesége olyan sok időt töltött a szalonban, hogy kapott egy saját próbababát is, hogy egyszerűbben és gyorsabban rá lehessen igazítani a ruhákat.

Ennek kapcsán a kiállítás arról sajnos már nem emlékezik meg, hogy ezekben az évtizedekben Rotschild Klára tehetsége és öröksége önhibáján kívül a kommunista rendszer képmutatásának egyik szimbólumává vált, hozzá jártak parádézni azok a politikusok is, akik a nép egyszerű gyermekének vallották magukat, így maradhatott fenn Kádárnéval kapcsolatban, hogy köztudottan puritán, miközben nagyon is szeretett költeni a divatra.

Akik megnéznék a kiállítást, azoknak érdemes tisztában lenni a CLARA szalon történelmi aspektusaival, illetve azzal, hogy Rotschildet a ragyogás és az imádat mellett körbevették a másolásról és lopásról szóló vádak is. A Rotschild-életművet bemutató Kertészház bizonyos részei korhű környezetet adnak a ruháknak, bár kicsivel több korabeli bútor és díszletelem elfért volna a teremben. A legjobb rész egyértelműen az, ahol meg lehet fogdosni a modellek anyagait, a kipróbálható régi parfümök pedig tényleg képesek visszarepíteni  a múltba, de szerencsére onnan gyorsan vissza is lehet jönni.

(A CLARA – Rotschild Klára – divatkirálynő a vasfüggöny mögött című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Rotundájában és az egykori Kertészházban 2020. április 30-ig látogatható.)

Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu

Ajánlott videó

Olvasói sztorik