Sajnos tönkrement egy egyéves párkapcsolatom, mert nem voltam boldog. Pedig jól indult, de két hónap után már nem éreztem az a boldogságot, mint amit a megismerkedésünkkor. Minden nap találkoztunk, megvártam az iskola után, de kis idő elteltével már nem nagyon akartam vele találkozni, mert beleuntam abba, hogy minden nap ugyanott sétáltunk és ugyanazt csináltuk. Kétszer elutaztunk Budapestre, ami nekem nagyon nagy élmény volt, mert azelőtt sosem jártam ott. Később sajnos már nem mentünk sehova. Hosszú távra terveztem vele, de beleuntam. Most van egy új kapcsolatom, és sajnos az elején nem indult túlságosan jól, mert hónapok óta folyton feszültnek érzem magam, ideges vagyok, mérges, kedvetlen. Van, hogy arra gondolok, legszívesebben meghalnék. Nem könnyű ezzel együtt élni, pedig alapjában véve kedves, visszahúzódó, de barátságos ember vagyok. Azt szeretném, hogy ez az új kapcsolatom emiatt ne menjen tönkre, de nem tudom, mit csináljak. Fogalmam sincs, hogy depresszió-e vagy sem, de már hónapok óta nyomaszt.
Az olvasói levelet Krisztina küldte nekünk, akinek mi választottuk a nevet, hogy névtelenségét megőrizzük. Olvasónk azzal a problémával küzd, hogy valamiért nem leli örömét a kapcsolatokban, és hamar kifulladnak az érzései.
Mit lehet tenni?
A párkapcsolatok, induló szerelmek legizgalmasabb része a kezdet, és létezhet az a helyzet, hogy valaki csak ebben érzi magát szerelmesnek, érdeklődőnek. Ez egy kötődési probléma, ami abban nyilvánul meg, hogy a kapcsolat bizalmasabb, intimebb, mélyebb érzelmi időszaka már nem érdekli az illetőt, mert nem is képes mélyebb érzelmeket kialakítani. Ha olvasónk ezt újra és újra átéli a párkapcsolataiban, akkor biztos, hogy a gyerekkori gondok, az anya-gyerek kapcsolat miatt nehezebb megélnie az intimitást. De ez csak tipp, ami hátráltathatja olvasónkat a kiteljesedésben, hiszen a családi háttérről, az előző kapcsolatokról nem tudni semmit.
A bizonytalan kötődés egyértelmű jelei a következők:
- ha valaki erős érzelmeket, hullámvölgyeket él meg, aggódik, szorong, lobbanékony, gyakran kérdőjelezi meg saját értékeit, kevésbé látja magát pozitívnak
- ha valaki a szoros kapcsolatot feleslegesnek tartja, ha hajlamos elnyomni az érzéseit, ha a függetlenség és önállóság a legfontosabbak
- ha valaki fél attól, hogy megbántják a kapcsolatban, ezért nehezen tud másokban megbízni
Az öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok szakszerű segítséget igényelnek, az érzések, amikkel minden nap megküzd, rendkívül nehezek. Egy lelki támasz, legjobb barátnő, családtag segíthet, már az is óriási előrelépés, ha képes olvasónk erről valakivel beszélni. A legjobb lenne a lelkisegélyszolgálatot hívni (116-123), és ahogy az idő engedi, a helyi orvosi szakrendelőben a pszichológust is javaslom felkeresni.
Lehetséges ugyanis, hogy a depresszív érzések egy konkrét traumához, esetleg gyászhoz kapcsolódnak, és valami valahol a lelki folyamatokban elakadt. Az is elképzelhető, hogy a korábbi párkapcsolatokban történhetett valami, bizalomvesztés, megcsalás, esetleg abortusz, ami miatt a jelenlegi helyzet kialakult. De ezekből van kiút, olvasónk nincs egyedül a problémájával, tud kiktől segítséget kérni. Ez a probléma mindenképpen mélyebb gyökerű annál, minthogy egy cikk vagy egy Facebook-poszt megoldást nyújtson, de abban segíthetünk, hogy hova forduljon segítségért.
A párkapcsolatok akkor működnek jól, ha mindkét fél számára érzelmi biztonságot ad, ha egyik fél sem azért van benne a kapcsolatban, hogy a másik megoldja a lelki problémáját. Ha tehát nem két fél ember, hanem két egész ember szerelmes egymásba, akik képesek egymásnak érzelmileg megnyílni.
A sorozatunk többi cikkét ide kattintva olvashatod el.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta
