A Budweiser név hallatán a föld lakosságának nagy része arra a sörre gondol, amit az amerikaik képesek az év szinte bármely időszakában vízként fogyasztani (egyébként teljesen érthető módon, de erre majd visszatérünk később). Mi Kelet-Európában a világ más részeivel ellentétben kivételes helyzetben vagyunk: nekünk a Budweiser egy jó, középkategóriás cseh márkát jelöl. Merthogy ha még nem derült volna ki: két Budweiser létezik, egy cseh és egy amerikai.
A névazonosság miatt azt gondolhatnánk, hogy a két sörfőzde valamilyen kapcsolatban áll egymással, ami végül is igaz, mivel
Az azonos név miatt rögtön felmerül a leglogikusabb kérdés: ki lopott kitől? A válasz nem egyszerű, vagyis pontosabban nincs válasz.
Németek
Bár az egymástól földrajzilag elég távol eső márkák történetében közvetlenül nem szerepelnek németek, a németes névválasztás egyikőjüknél sem véletlen. Az Egyesült Államokban 142 évvel ezelőtt Missouri államban megalapított Anhesuer-Busch azért választotta az amerikaik számára is könnyen kimondható, németesen csengő Budweiser nevet, hogy az akkoriban nagy számban érkező, erősen sörös német bevándorlók felé nyissa a piacot.
Valami hasonló zajlott le a csehországi Budějovicében is, annyi különbséggel, hogy ők csak jóval később kezdték el használni a Budweiser nevet, előtte az eredeti cseh verzió élt, a Budějovický Budvar. A sörfőzde aztán a németes hangzás miatt elkezdte használni a város német nevét, ami történetesen a Budweis. Innen ered az évtizedeken átívelő konfliktus, amibe azóta már belefolyt a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) és az Európai Unió is.
Tovább bonyolítja a történetet, hogy bár az amerikaiak hamarabb használták a nevet, de az Európára vonatkozó használati jogot több országban a csehek birtokolják. Az Anheuser-Busch ezért ahol nem adhat el Budweisert, ott Bud néven forgalmaz. Egyébként nem kis piacokról van szó, ide tartozik Olaszország, Ausztria, Franciaország és Portugália. Az Európai Unió 2013-as döntése alapján Bud néven csak és kizárólag az amerikaiak forgalmazhatnak sört Európában, míg a Budweiser márkanév európai jogai továbbra is a cseheknél maradnak.
Amerikában ezzel szemben teljesen más a helyzet, ott a Budweiser használati joga az Anheuser-Busch tulajdona, a cseheknek a tengerentúlon emiatt az eredeti nevüket kell használni, Missouriban például Budejovicky Mestansky Pivovar néven vannak jelen.
A Budweiser és a Bud márkanevekért már régóta harcolnak egymással a felek, pedig egyszer 1939-ben már majdnem egyezség született. Akkor megszakította a tárgyalásokat egy bizonyos világesemény, nevezetesen a második világháború. A háború befejeztével a két országban nem ennek a problémás kérdésnek a rendezése volt a prioritás, de enyhülés később, a hidegháború alatt és után sem mutatkozott.
A sötétebb a cseh, ez meg ilyen amerikai húgy
A két sör egyébként műfaját tekintve egy kategóriába tartozik, mindkettő ivós lager. Ezzel kapcsolatban elég annyit tudni, hogy ez a sörfajta áll a legközelebb a cseh-német sörkultúrához sorolható magyar néplélekhez. És tényleg: az amerikai változat már színében is sokkal gyengébbnek tűnik, a cseh Budweiser sokkal sötétebb, mélyebb színű és hát az íze is jobb.
A Budvar jóval markánsabb, karakteresebb és összetéveszthetetlenül fanyarabb, mint az amerikai Budweiser. Ez alapján nagyon könnyen kijelenthetnénk, hogy a csehek agyonverték az amerikaikat, ám ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy melyikből esne jobban többet meginni a forró napon (nem szabad ilyet csinálni egyébként) akkor már inkább az amerikai sör felé hajlana a mérleg nyelve.
Az amerikai és a cseh Budweiser közötti különbség egyébként nagyjából ugyanaz, mint az amerikai és az európai tömegízlés közötti különbség. A hasonló név alatt forgalmazott sörök remek indikátorok arra vonatkozóan, hogy a különböző kultúrából érkezők mit tekintenek ivós sörnek.
Kiemelt kép: Csanádi Márton / 24.hu
