A két tannyelvű vagy speciális intézményeket leszámítva az állami általános iskolák többségében a gyerekek negyedik osztályban kezdenek el idegen nyelvet tanulni, főként angolt vagy németet. Ha hozzáértő nyelvtanító foglalkozik velük, nem maradnak le semmiről, nagy kár ugyanakkor, hogy kihasználatlanul hagyják a gyerekek legfogékonyabb életszakaszát – véli Fürész-Mayernik Melinda gyermek-nyelvoktatási szakértő, az Angol Kalauz program alapítója.
A gyermekek nyelvtanulása alapvetően különbözik a felnőttekétől. A szakterminus 10 éves kor alatt nyelvelsajátítást említ, míg a tudatos, következetes és nyelvi szerkezeteket kereső nyelvtanulás ezután jelenik meg. Minél előbb találkozik a gyermek az idegen nyelvvel, annál könnyebben és természetesebben sajátítja el, akár úgy, ahogyan az anyanyelvét is: észrevétlenül, kommunikáció közben, lehetővé téve, hogy ugyanolyan természetesen is használja, mint az anyanyelvét. Itt azonban nagyon fontos, hogy milyen módszer szerint foglalkoznak a gyerekekkel úgy 3 éves kor alatt, mint a 3-6 éves korosztállyal.
– mondja. A szakember szerint a magyar oktatási rendszer hibás struktúrájától vagy a helyi iskola adta lehetőségektől függetlenül a szülők otthon is meglepően sokat tudnak tenni azért, hogy a gyerekük megbarátkozzon az idegen hangzással. Korainak tűnhet, de születésétől kezdve beszélhetünk a kicsihez más nyelven. A baba szempontjából teljesen mindegy, hogy angolul, németül vagy kínaiul mondókázunk neki, kizárólag az a fontos, hogy a szülő szívéhez közel álljon a választott nyelv. A gyerekek megérzik, ha a felnőttek muszájból csinálnak valamit, és a nyelv megszerettetéséhez ez elég rossz kezdet.
Amennyiben a teljes kétnyelvűség a kitűzött cél, úgy az ébren töltött idő minimum 30-50 százalékában idegen nyelven kell kommunikálni a gyerekkel. De már
A pelenkázón eltöltött idő szinte kínálja magát: mialatt öltöztetjük, csiklandozzuk, krémmel kenegetjük, megnevezhetjük a testrészeit, vagy angol dalokat énekelhetünk neki. A későbbiekben pedig egyre többször és egyre többféle helyzetben lehet hozzá idegen nyelven beszélni.
Előfordulhat, hogy a gyereknek nem lesz kedve a szülővel idegen nyelven beszélni, Fürész-Mayernik Melindának azonban erre is van megoldása. Nevezzünk ki egy babát vagy plüssfigurát, és meséljük el a kicsinek, hogy ő egy másik országból érkezett, ezért nem érti a mi nyelvünket. A gyerekek nagyon befogadóak, valószínűleg szívesen beszélgetnek majd angolul vagy németül az egyik kedves tárgyukkal. Egy a lényeg, véletlenül se tűnjön tanulásnak.
Mivel a nyelvelsajátítás tevékenység közben valósul meg, ezért akkor a leghatékonyabb, ha játék közben találkozik a gyermek az idegen nyelvvel.
Ennek különböző formái lehetnek, például:
- cselekvés,
- érzékszervek bevonása,
- különféle szituációk,
- másokkal való társalgás, interakció,
- mese,
- ének, mondóka,
- mozgás,
- szemléltető eszközök,
- gyermeket érdeklő témák, érdekes tartalom.
A magyar szülők többsége nagyon szeretné, ha a gyereke korán kezdené a nyelvvel való ismerkedést, ám a felnőttek túl görcsösek ahhoz, hogy ők maguk kommunikáljanak velük valamilyen általuk ismert nyelven – osztja meg tapasztalatait a szakember. Pedig felesleges szoronganiuk, mert nem számít az akcentus vagy a kicsit hibás nyelvtan, a lényeg, hogy a gyerek találkozzon egy másik nyelv szókészletével, és természetessé váljon a számára. A nyelvelsajátítás úgyis akkor hatékony, ha nem egyetlen forrásból kapja az ingereket, rendszeresen hallgassunk együtt anyanyelvi beszélőket, például videóban, mesében, vagy dalocskában. Ilyeneket könnyedén találhatunk az interneten. Az iskolák többségében egyébként is magyar anyanyelvű pedagógus tartja az órákat, ami automatikusan magával hozza az akcentust is.
Hallottam olyan szülőkről, akik nagyon durva oroszos kiejtéssel tanították az angolt otthon, a gyermekük kiejtése mégis szépen megváltozott, hiszen nem egyetlen forrásból hallotta a nyelvet. Minden nemzetnek van jellegzetes akcentusa, nem beszélve a különféle dialektusokról, ezt nem lehet elkerülni. De attól még megértjük egymást.
A szakember kifejezetten hangsúlyozza, hogy a gyerekek idegen nyelvvel való ismerkedése minimális költségből kihozható, nem kell komolyabban megterhelni a családi kasszát. Bár rosszat nem teszünk, ha elvisszük időnként csoportos foglalkozásokra, de az otthoni napi 10 percet semmi nem helyettesíti. A kicsik ezerszer szívesebben és könnyebben tanulnak a szüleiktől, mint egy vadidegentől. Ráadásul nagyon lényeges, hogy az óvodásokat vagy a kicsi általános iskolásokat hogyan, milyen módszerekkel segítik a nyelvelsajátításban.
Annak önmagában tényleg nincs értelme, hogy egy ötéves be tud mutatkozni idegen nyelven, és el tud szavalni három mondókát angolul.
– mondja a szakértő, majd hozzáteszi: ehelyett koncentráljuk az együtt töltött minőségi időre. Interaktív angol nyelvű játékokat vásárolhatunk játékboltokban, de rengeteg hasznos és jópofa weboldal létezik, amelyeken szórakozva sajátíthatja el gyermek az angol nyelvet. Természetesen nem az a megoldás, hogy leültetjük a számítógép elé és megnyitunk neki egy oldalt, ettől ugyanis nem fog fejlődni a tudása, legalábbis amíg kisebb, biztosan nem. Az iskolás korosztály már tudja önállóan is használni ezeket a honlapokat, nekik útmutatást kell adni, ha elakadnak.
Az online játékok közül rengeteg fajta van, ezek közül sok a szülő tudásának gyarapítására is tökéletes, ezért is érdemes együtt játszani a kicsikkel. Íme néhány példa — a szakember ajánlásával.
Interaktív játékok kicsiknek
Nagyobbaknak
- Fun with Spot
- Kindersite
- FunEnglishGames
- MesEnglish
- Games to Learn English
- Oxford University Press
- Manythings
- British Council gyerekeknek szóló aloldala
A gyerekek szempontjából csak pozitív hozadéka van a minél korábbi ismerkedésnek. A folyamatos barátkozással elkerülhető, hogy később kötelező rosszként, pusztán egy tantárgyként tekintsen a nyelvórákra. Bár nem fog szó szerint emlékezni a mondókákra, a hangzás és a szókészlet ismerős lesz neki, és kevésbé lesz frusztrált az az iskolában az ismeretlen helyzettől – jegyzi meg Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.
Az otthoni közös foglalkozás mellett fontos lenne, hogy a közoktatási intézményekben megjelenjen játékos formában az idegen nyelv már negyedik előtt, hiszen, ahogy a Fürész-Mayernik korábban hangsúlyozta, ez a legfogékonyabb időszak a nyelvtanulás szempontjából. Persze a magyar nyelvoktatás siralmas állapota önmagában ettől a változtatástól még nem oldódna meg – mondja Berényi.
A diákok jelenleg is magas óraszámban tanulják a nyelvet, a Nemzeti Alaptanterv negyediktől tizenkettedikig 936 tanórát biztosít, miközben a nulláról középfokú szintig 480 tanóra alatt el lehet jutni. Plusz hiába trenírozzuk otthon a gyereket készségfejlesztő módszerekkel, ha később nem jól építkezik erre az iskola és a pedagógus.
Ráadásul a gyerekek kedvét és motivációját nagyon gyorsan le lehet nullázni egy olyan nyelvtanárral, akinek a szódolgozat íratás a kedvenc számonkérési módszere.
