Élet-Stílus

Méreg és golyó – így halt meg Hitler

Sztálingrád és Leningrád után a szovjet Vörös Hadsereg lassan tört nyugat felé, megállíthatatlanul szorította vissza a németeket. Az angolszász szövetségesek partra szálltak Itáliában, majd Normandiában nyitottak új frontot, a vereség elkerülhetetlen volt. A józan német stratégák már 1943-ban belátta, hogy nincs esély, de Adolf Hitler megszállottan hitt a győzelemben, a náci “csodafegyverben”, ami megfordítja a háború menetét.

A légierő összeomlott, már Németországot sem volt képes megvédeni, a szövetségesek pedig 1945 januárjára az Odera, a Rajna és a Pó folyóig jutottak. Hitler 16-án az Új Birodalmi Kancellária alatt kiépített bunkerrendszer négyméteres betonfalai védelmébe vonult vissza.

Rettegett Mussolini sorsától

Folyamatosan tartotta a kapcsolatot a birodalom vezetőivel, a tábornokokkal, de a valósággal való kapcsolatát teljesen elvesztette, szellemi állapota folyamatosan romlott, az utolsó napokban már megsemmisült, vagy fel sem állított hadosztályokat tologatott terepasztalán.

Nem volt kérdés, hogy a végső csatát Berlinben vívják majd, hiába javasolták a Führernek, hogy az alpesi erődrendszerben, vagy Berchtesgardenben, a „Sasfészekben” keressen menedéket, ő maradt. A felszínen viszont egyre kevesebbet jelent meg, április 20-án utolsó születésnapját is a föld alatt tartotta – másnapra várták, hogy a Vörös Hadsereg eléri Berlint. Nemcsak elérte, de be is kerítette, április 27-én pedig megszűnt a biztonságos rádió-összeköttetés a bunker és a harcban álló alakulatok között.

Hitler elszigetelődött, telefonon, és az angolszász rádiókból értesült többek között hű embere, Himmler békekötési kísérletéről, vagy ami nagyon megijesztette: Mussolini és szeretőjének felkoncolásáról. Rettegett ettől a sorstól, de attól is, hogy a szovjetek kezére kerül.

Rögeszméjévé vált, hogyha élve kerül Sztálin kezére, ketrecbe zárva mutogatják majd, ha halva, kitömve teszik közszemlére.

Cián és pisztoly

Úgy tudni, az öngyilkosság gondolata április 29-én érett elhatározássá. Ezen a napon feleségül vette Eva Braunt és megírta végrendeletét. Az esküvő után még egy szolid ünnepséget is tartottak, majd a Führer ismét a fájdalommentes halál módjain kezdett el morfondírozni. Himmler “árulása” után nem igazán bízott az SS-től kapott ciánkapszulákban, szeretett kutyáján, Blondin próbálta ki – hatásos volt.

1945 április 30-án percenként futottak be a rosszabbnál rosszabb hírek: a szovjetek négy-ötszáz méterre vannak a bunkertől, estére elfogy a védők lőszer, legfeljebb egy napig tudják tartani magukat. Hitler ekkor döntött.

Megebédelt, búcsút vett a bunkerben kitartó katonai és politikai vezetőktől, és délután fél 3 körül Eva Braunnal együtt visszavonult a szobájába. Egy órával később lövés hallatszott a lakosztály felől: Eva Braun ciánkapszulával, a Führer pisztolyával vetett véget életének.

Talán a Holdon

Ezután a korábbi parancsnak megfelelően a holttesteket kivitték a bunker elé, benzinnel elégették és eltemették egy bombatölcsérben. Karl Dönitz admirális, Hitler kijelölt utódja május 1-jén bejelentette a Führer “hősi halálát” és átvette az államfői szerepkört. A kancellári pozíciót Joseph Goebbels örökölte meg, ám ő még aznap végzett családjával és saját magával is.

A szovjet kémelhárítók összesen 10 emberi holttestet találtak, és mivel a náci vezér teste elhamvadt, azonnal megindultak a találgatások, hogy túlélte a háború, és esetleg Dél-Amerikában, az Antarktiszon vagy éppen a Holdon kezdett új életet. Pedig Hitler fogorvosa, Hugo Blaschke a koponyák között azonosította a Führerét.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik