Más szin a napfény vendég-máza,
a nap a színek piktora mind:
fekete bellül a földnek váza,
nem a fény festi a fekete szint
karcsu sugárecsetével
nem:
fekete az anyag rejtett lelke,
jaj,
fekete, fekete, fekete.
(Babits Mihály: Fekete Ország)
Kellemes 2016 végét kívánok, beszélnünk kell egy kicsit a feketéről. Magamra nézve kötelezőnek éreztem, hogy szó szerint értelmezzem a fenti részletet Babitstól, amit egyébként nem kellene szó szerint értelmeznem.
De mi az a fekete, amit a költő annyit emleget?
- A fizika szerint a fekete nem szín, az elektromágneses sugárzás – fény – hiánya.
- Az emberi látás szerint pedig de, a fekete annak a színe, ha valahol nincs fény.
- Az emberi látás szerint az a terület, amely nem visszaveri, hanem elnyeli a fényt.
- A fekete, a fehér és a szürke abban hasonlítanak, hogy ezek mind színárnyalat nélküli színek.
De fogadjunk, hogy igazi feketét még ön sem látott.
Cikkünk további részéhez érdemes megjegyezni, hogy van különbség fekete és sötét között. A fizikai értelemben vett feketével ugyanis nem nagyon találkozunk, inkább csak a sötét különböző árnyalataival. A helyzetet bonyolítja, hogy a sötét, vagyis a fekete nemcsak a megvilágítás hiányával állítható elő, hanem a felület speciális tulajdonságaival is.
Az ilyen feketét nem egyszerű előállítani, pedig elég sokat kísérleteztek vele. A fekete az egyik legnehezebben reprodukálható szín, nemcsak a fizikai, de a digitális világban is. Mondjuk utóbbiban leginkább az okozza a problémát, hogy a feketének, mint említettük, a fény hiányának kellene lennie, a monitorok pedig valójában lámpák, amelyeknek fekete színt kellene az arcunkba világítaniuk. Ezért sikeresebb a valósághű fekete előállításában az AMOLED-technológia, mint az LCD. Előbbinél a pixelek egyenként világíthatóak meg, utóbbinál csak az egész képernyő. Így az AMOLED-kijelzők úgy tudnak feketét mutatni, hogy nem világítanak közben. De az unalmas kitérő után térjünk is vissza a színek varázslatos világához.
A fekete sokáig ezért nem volt kifejezetten népszerű szín az uralkodó osztályban. Fakult, kopott, szürke vagy barna lett. Valójában a könyvnyomtatást is annak köszönhetjük, hogy sikerült végre rendes, tartós feketét előállítani. De ugorjunk előre pár száz évet, mert 2014-ben elkészült a Vantablack, a világ eddigi legfeketébb anyaga. Egy brit cég, a NanoSystems készítette, és eredetileg csak egy tudományos villantás volt, aztán sikerült piacra dobni, még ha nagyon drágán is.
A Vantablack szénszálas nanocsövekből áll, amelyek ezerszer vékonyabbak, mint egy átlagos emberi hajszál, és olyan sűrűn vannak egymás mellé pakolva, hogy az a minimális fény, ami bejut az anyagba, addig pattog a hajszálak között, amíg el nem tűnik. Az emberi látás a feketét már akkor feketének látja, ha a fény látható spektrumának csak 5 százalékát veri vissza.
Elképesztően néz ki, konkrétan olyan, mintha rossz számítógépes animáció vagy photoshop lenne. Ez a kép például azért fantasztikus, mert a gyűrődő alumíniumfóliának különböző szögekben kellene rávetnie a fényt a Vantablackre, de semmi nem tükröződik róla vissza. Csak egy lyuk van a látható térben, a fény hiánya látszik rajta.
Ez ugyan elsőre csak simán királyul néz ki, azonban elég sok praktikus felhasználása lehet. Például a napelemeknél, ahol kifejezetten előny a fényelnyelő képesség vagy a nagy teljesítményű teleszkópoknál, ahol az elbandukoló fotonok ámokot futnak a megfigyelések kárára.
Na meg a művészetben. És itt rá is térnék a balhéra.
https://www.instagram.com/p/BKgTwBLD-0s/
A Vantablacket a brit cég kizárólagos licencre bocsátotta Anish Kapoor brit-indiai szobrásznak, aki amúgy nemcsak brit-indiai, de világhírű is. Ő csinálta például a Felhőkapu névre keresztelt, de csak The Bean-ként (Bab) ismert szobrot Chicagóban. Kapoor az Instagramja alapján amúgy épp a Bármiből Lehet Péniszt Csinálni korszakát éli.
Egy rakás művész nem viselte jól, hogy Kapoor kizárólagos jogot kapott a Vantablack használatára, ami szerintük kirekesztő és korlátozza őket a művészetükben. Emiatt – természetesen – a Twitteren is elindult egy #sharetheblack hashtag. Egyikük, Stuart Semple teljesen kiakadt, szerinte senki nem kényszerítette Kapoort egy ilyen megegyezésre, egyszerűen olyan ember, aki el akarja zárni a művészetet mások elől, és az egészet csak azért csinálja, mert iszonyatos egója van. Semle azt mondja,
Még soha nem történt olyan, hogy a művészeket kompletten elzárták volna egy anyag használatától.
Ezért úgy vágott vissza, hogy a világ legfeketébb feketéje helyett megcsinálta a világ legrózsaszínebb rózsaszínjét. Jó, igazából semmilyen tudományos bizonyítéka nincs rá, hogy ez a legrózsaszínebb rózsaszín, de az biztos, hogy ez a legpinkebb festék, amit ő képes voltak előállítani.
Anish Kapoor ugyanis az egyetlen ember a Földön, aki nem vásárolhat a világ legrózsaszínebb rózsaszínjéből. És hogy vágott vissza Kapoor? Így:
Elegáns, mondanánk aprókat bólintva, de ekkor jött Semple válaszposztja.
https://www.instagram.com/p/BOXv0SwDXum/
Ott, az jó eséllyel a világ legfeketébb anyaga. Bár, ahogy Semple kollégája elmondta a Gizmodónak, ezt természetesen nem fogják hivatalosan elismerni. Vagy kamu az egész, és ez mégis egy béna számítógépes grafika.
Vihar a biliben? Természetesen igen, főleg, hogy ha a Vantablacket nem is, az azelőtti legfeketébb anyagot, a Szuperfeketét még mindig használhatják mások is. Bár ez egy kicsit kevésbé fekete, még mindig elnyeli a látható spektrum 99,6 százalékát.
