Élet-Stílus
hpv (Array)

Voltak panaszok a HPV-oltások után

Belicza Bea
Belicza Bea

szocioriporter. 2015. 07. 15. 19:59

De még mielőtt pánikolna: harmincötezer tinilányból tizennyolcnak voltak enyhe, átmeneti rosszullétei és bőrproblémái. A torokgyíkban meghalt spanyol kisfiú esete kapcsán is arra figyelmeztet az ÁNTSZ, hogy az oltás életet menthet.

 

Az elmúlt tanévben több mint harmincötezer hetedikes, illetve 12. életévét betöltött lány kapott védőoltást a méhnyakrák megelőzésére, humán papillomavírus (HPV) ellen. Két részletben kapták meg a vakcinát, tavaly ősszel és idén tavasszal.

A köznyelvben mellékhatásként emlegetett problémákat a szakma „oltást követő nem kívánatos eseményeknek” hívja. Az ilyen eseteket regisztrálják.

A tű látványa miatti rosszullét volt a legsúlyosabb eset

Az első oltás után 13 jelentést kapott az ÁNTSZ. Ebből 11 úgynevezett tömeges félelmi reakció volt, gyakorlatilag a gyerekek egymásra hatva pánikoltak: szédülésre, fejfájásra, émelygésre, hányingerre, nehézlégzésre, erős helyi fájdalomra panaszkodtak. Közülük is csak egy lány szorult gyógyszeres ellátásra, hogy enyhítsék tüneteit. Róla utóbb kiderült, hogy már korábban is előfordult, hogy oltáskor a tű látványától rosszul lett.

További két esetben az oltás után erős helyi fájdalom jelentkezett – a HPV elleni védőoltással összefüggésben ez a leggyakoribb várható reakció –, de másnapra ezek is maguktól elmúltak.

A második részoltás után 5 panasz volt, egynek nem is volt köze a vakcinához. Négy esetben jelentkezett bőrpír, fáradtság, fejfájás, láz. Ezek a lehetséges reakciók benne is vannak az oltási tájékoztatóban. Ezek a tünetek átmenetiek, maguktól elmúlnak.

Tavaly egyébként Magyarországon összesen két és fél millió oltást adtak be húszféle betegség ellen, de mindössze 175 enyhe mellékhatást jeleztek. Mintegy negyven esetben úgynevezett oltási baleset történt: például duplán kapott meg valaki valamilyen vakcinát, de ezeknek az eseteknek sem volt súlyos következménye.

Az oltás utáni nem kívánatos események adatbázisa mindenki számára hozzáférhető itt.

Az oltások kockázatai összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a velük megelőzhető súlyos fertőző betegségek és a szövődmények jelenthetnek – hangzott el az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szerdai sajtóbeszélgetésén.

Magyarországon minimális azok száma, akik nem kapták meg a kötelező oltásokat. Több, mint 99 százalék megkapta, a fennmaradó szűk egy százalékban pedig benne vannak azok is, akiknek  valamilyen betegségük miatt nem ajánlott.

A HPV elleni oltást az adott korosztály 80 százaléka kapta meg, pedig nem is kötelező. A fennmaradó 20 százalékban itt is benne vannak, akit esetleg más, önkormányzati kampányban beoltottak vagy nem javasolják neki más betegség miatt.

Fotó: MTI/EPA/Mick Tsikas

Kevesen vannak, csak hangosak

Az ÁNTSZ szerint az oltásellenesek nincsenek igazán sokan, csak nagyon hangosak, attól tűnnek nagyobb csoportnak. Kiderült azt is, hogy egy ilyen oltásellenes csoport megkereste az ÁNTSZ-t, a hivatal felajánlotta a konzultációs lehetőséget, de az oltásellenesek erre a mai napig nem reagáltak.

A június végén torokgyíkban meghalt spanyol kisfiú esetét is intő példának tartja az egészségügyi hatóság.  Utóbb a gyászoló anyuka is az oltáselleneseket hibáztatta gyermeke haláláért.

A spanyolországi diftéria egyébként nem jelent veszélyt más európai országokra, a fertőzést megállították.

Az elhunyt gyermek táborban volt, mielőtt jelentkeztek nála az első tünetek. Amikor kiderült, hogy a legveszedelmesebb gyermekkori betegségként emlegetett kórt kapta meg, azonnal vizsgálni kezdtek több, mint hatvan embert, akikkel kapcsolatba került. Nyolc gyerek szervezetében ki is mutatták a betegséget okozó baktériumot. Mivel ezek a gyermekek be voltak oltva, náluk tünetek sem jelentkeztek, ők nem voltak veszélyben, de veszélyt jelenthettek olyanokra, akik nem voltak beoltva. Az ő szervezetüket antibiotikummal tisztították meg.

A diftériát okozó baktériumot az egészséges, oltott emberek is hordozzák, így továbbadhatják.

A spanyol kisfiú hiába kapott ellenanyagot, úgynevezett antitoxint, nem tudták megmenteni az életét.

Spanyolországban majdnem harminc éve fertőzött utoljára diftéria, Magyarországon is 1990-ben volt az utolsó megbetegedés. Halálos áldozatot itthon a hetvenes években követelt utoljára a torokgyík. Idehaza 1938 óta kötelező a védőoltás a betegség ellen. Csecsemőként kapják az első vakcinákat és 11 éves korig még három emlékeztetőt. 

A Kincskereső kisködmönben is 

Az érintkezéssel és cseppfertőzéssel terjedő betegséget azért hívják torokgyíknak, mert a felsőlégutakban kígyóbőrszerű kékes-fehéres hártya alakul ki, amit a beteg megpróbál felköhögni, de van, hogy nem sikerül, megfullad. A korabeli leírások a rettenetes kínok közti, fulladásos halál miatt a legveszedelmesebb gyerekkori betegségként tartották számon a diftériát. Az 1800-as évek járványaiban még a megfertőzöttek majdnem fele meghalt, a védőoltások megjelenése után a fertőzések száma is minimálisra csökkent.

Emlékeznek? Móra Ferenc Kincskereső kisködmönjében is torokgyíkban hal meg a főhős húga. 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.