Élet-Stílus

“Egy a fontos: a mellünk kijjebb legyen, mint a hasunk!”

Az nem úgy van, hogy minél kisebb a testzsírszázalék, annál jobb egy nő! 

„Ki az, aki ki meri hangosan mondani magáról azt, hogy „én kövér vagyok”? Lássam a kezeket, hányan?” – Nincs bizonytalan mozdulat, ezek a csajok tisztában vannak magukkal. „Halljam!” – vigyorog a Pozitív Testképaktivista Szkiba Zsuzska a terem közepén. „Én kövér vagyok!” – mondják egyszerre a Plus Size Nap résztvevői, és én hihetetlenül büszke vagyok rájuk. Jó itt lenni, eszembe jut a barátnőm, aki egyszer azt mondta nekem: tudod, egy dologtól rettegtem: hogy eljön az a nap, amikor behúzom a hasam és egyáltalán nem látszik. Felröhögök és kiengedem a hasam.

Erdős Juci egy, a testalkatát ért bántó beszólás után határozta el, megmutatja magát és másokat a világnak, mert hisz abban, egy nő pluszkilókkal is lehet gyönyörű. A plus size fotózás nemcsak munka lett, de klubbá alakult, ahol a csajok összejöttek és őszinte beszélgetés kezdődött úszógumikról, hájról, testzsírról, a 44-es méret fölötti életről. A kis klub hamar kinőtte magát, Juci életre hívta az első Plus Size Napot.

A Széchenyi Kertvendéglőben a legidősebb résztvevő 76 éves. Fiatalos, lendületesre vágott haj, könnyed selyemtunika, most divatos, hatalmas bizsuk, széles mosoly és nagy legyintés: mindig is duci voltam! Az élménybeszámolóból megtudom, hetvenöt kiló volt a legkevesebb, amit a mérleg mutatott, de ez a nőiség megélését és az eleganciát nem befolyásolta, mert a klasszikus eleganciának nincs párja. A kényelem nem azt jelenti, hogy leggingsben és nagy pamutpólóban kell járni, egy rafinált szabású tunika bő szárú nadrággal csodákra képes. Egy dologra azonban nagyon vigyázzunk: a hasunk sose legyen kijjebb, mint a mellünk! Lopva lenézek magamra, ezt a próbát kiálltam.

Arra számítottam, hogy sokan panaszkodnak gúnyos vagy sértő megjegyzésekre, lesajnáló pillantásokra, de legnagyobb meglepetésemre a lányoknak nem ez keseríti meg a mindennapjait, bár abban egyetértenek, a nők nagyon kegyetlenek egymással. Durva, bántó kritika, rosszindulatú beszólás szinte mindig egy másik nőtől jön, pedig tőlük lehetne igazán megértést várni, hiszen mindenki tudja, hogy a terhesség, a szoptatás, a kor, a klimax, vagy egy-egy betegség sokszor nem kíméli a testet. Ami igazán megkeseríti a plus size nők életét, az a ruházkodás.

Nevetve rázzák a fejüket, nem, nem olyan divattervezőt hiányolnak, aki 44-es méret feletti ruhákat tervez, hanem egy olyat, aki maga is dundi. Egy ilyen nő tudja igazán, milyen nehéz nadrágot vásárolni vagy egy elegáns ruhát a töltött galamb alkatra. Most is van nagyméretű ruha, de ami van, nem divatos, sőt, egyenesen nyanyás. Ha mégsem, akkor horror áron kapható. A másik kardinális gond a melltartó. A K kosárméretű fekete szemű lány egyszerű szavakkal, de roppant érzékletesen elmagyarázza, mennyire érzi magát rosszul egy nem megfelelő szabású melltartóban. És az árak. Mintha a hatalmas mell milliókkal járna együtt, nevet egy másik nő keserűen.

Katus Attila előadása profi, emberi és hatalmas meglepetés számomra. Ahogy előadja mindazt, amit szeretne beleverni a fejünkbe a testmozgásról, stand up-nak is beillene, nekem kicsit sok a jópofáskodás, de azt is megértem, hogy a biológiát, a test felépítését, a gerincoszlop feladatát úgy elmesélni, hogy az ne szakszöveg legyen, mégis érthető az átlagember számára, nem lehet másként. Az előadás abból a szempontból is profi, arra épít elsősorban, a testmozgás, a sport befektetés a hosszú, egészséges élethez és nem a pillanatnyi jónő állapot miatt fontos. „Az nem úgy van, hogy minél kisebb a testzsír százalék, annál jobb egy nő!”

Nemcsak Attila, Szkiba Zsuzska is azt hangsúlyozza, az első és legfontosabb lépés a szokások, a berögzült sémák, a régi kerékvágások felismerése és venni a bátorságot ahhoz, hogy azokat megváltoztassuk. A magunkról és másokról alkotott kép megváltoztatása, az ítélkezésmentes és nyitott élet a kulcsa mindennek, annak is, hogy egy nő jól érezze magát a bőrében. A magabiztos, önbizalommal teli nyitott nő, aki tisztában van a saját értékeivel, képes megváltoztatni a világot.

Jaj, ne mondj már ilyet, az egy nagy hülyeség, hogy csak a kövér csajok tudnak igazán gurgulázva nevetni, mit provokálsz! – torkollnak le nevetve, még egyszer végignézek a csapaton. Itt a barna szemű csaj, aki zárt strandon bevállalja a bikinit, a jégszőkére festett ötvenes, akinek most volt az esküvője Svédországban, és úgy kezdődött minden, hogy nyelvtudás nélkül regisztrált az ottani társkeresőre. A szőke csaj, aki a negyvenet betöltve szedett az ötvenöt kilójára eleinte észrevétlenül, évente pár kilót, most hússzal több és mosolyogva meséli, elfogadta az új, megváltozott testét, nem akar húsznak látszani, a legnagyobb elismerés számára pedig az, a huszonhat éves fia büszke rá a strandon.

Kattognak a fényképezőgépek a divatbemutató alatt, pörgős szoknyák, elegáns ruhák, szexi fehérneműk a kifutón, én meg arra gondolok hazafelé menet, rég éreztem azt minden porcikámban, hogy jó nőnek lenni. Plusz kilókkal is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.