Persze egy olyan világban, ahol a magzatok egy jelentős része az emberi testen kívül, egy kifejezetten erre a célra létrehozott, speciális tartályban fejlődik, a szülés fogalma sem azt jelenti majd, amit ma nekünk. Ám bármilyen futurisztikusnak is tetszik a mesterséges méh gondolata, a tudósok nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy már az elkövetkező évtizedekben valóság lehessen belőle.
Az ektogenezis, vagyis az emberi testen kívül történő, mesterséges szövetnövesztés gondolata – bármilyen hihetetlen is – nem a 21. században született meg. Először 1924-ben a nagy nevű, brit tudós, J.B.S Haldane használta, mikor azt jósolta 2074-re az emberi magzatok közel harmada mesterséges környezetben fejlődik majd.
A ma tudósai szerint Haldane meglehetősen pesszimista volt, amikor kijelentette 2070 előtt elképzelhetetlen, hogy rendelkezésre álljon a technika, ami lehetővé teszi az embriók testen kívüli növesztését. Szerintük ugyanis már a következő 20 évben elkészülhet egy olyan működőképes, megbízható eszköz, ami segítséget nyújthat majd az egyedülálló, illetve egynemű szülőknek, hogy béranya segítsége nélkül gyermeket vállalhassanak – olvastuk a Motherboard oldalon.
Kép forrása: Thinkstock
Dr. Yoshinori Kuwabara, a japán Juntendo Egyetem tudósa az elmúlt években már sikeresen „növesztett” kecske embriókat egy magzatvizet tartalmazó, speciális tartályban. Kuwabara azért végezte kísérleteit, hogy bebizonyítsa, ilyen mesterséges környezetben, ahol az embrió fejlődésének minden pillanatát figyelemmel lehet kísérni, lehetőség van a koraszülött babák életének megmentésére.
De nem csak Japánban, az Egyesült Államokban is végeztek már előremutató kutatásokat mesterséges méh témában: a Cornell Egyetem munkatársa, dr. Helen Hung-Ching Liu a kihordási idő végéig növesztett egérembriókkal kísérletezett. A szakember célja, hogy létrehozhasson egy megbízható és működőképes testen kívüli méhet.
A szakemberek előrejelzései szerint legkorábban tíz év múlva kezdődhetnek majd az emberi embriós kísérletek.
