300-400 műhibaper indul évente Magyarországon. Körülbelül ennyire tehető azoknak az eseteknek a száma, amelyeknél az orvos figyelmetlensége, szakmai hozzá nem értése okoz tragédiát – és nyilvánosságra kerül.
Ajánlás
A kollégium még 2007 márciusában kiadott egy ajánlást, amely alapján elkerülhető lenne, hogy a műtétek után törlőkendő, varrótű, műszer vagy más idegentest maradjon a betegekben. Mint kiderült, a 2013. december 31-ig érvényben lévő irányelveket nem mindenütt alkalmazzák.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Egészségügyért Felelős Államtitkársága arról tájékoztatta lapunkat, hogy amíg az általános sebészet, az égés- és plasztikai sebészet, az idegsebészet, a klinikai és járványügyi mikrobiológia, a radiológia, a szülészet és nőgyógyászat, az asszisztált reprodukció érintettnek tartja magát az irányelv kidolgozásában, addig az igazságügyi orvostan nem sorolta be magát az érintettek közé, pedig az EMMI szerint őket ebből nem szabad kihagyni.
Gondatlanság?
A javaslatból az is kiderül, hogy az idegentestek véletlenszerű visszahagyásának megelőzésére sem a külföldi, sem a hazai szakirodalom alapján nincs biztos módszer, illetve nem ismert. Ebből következik, hogy a legnagyobb gondosság mellett is, bizonyos körülmények között előfordulhat, hogy műszer marad valakiben.
Fotó: MTI / Balázs Attila
„Az idegentest visszamaradása a műtét után bizonyos esetekben nem tekinthető gondatlanságnak vagy a szakmai szabályok megszegésének, legalábbis a kollégium irányelvei szerint. Ilyen esetek közé tartozik például, ha a műtét közben a beteg állapota váratlanul romlik, életveszélyes vérzés következik be és a műtétet gyorsan be kell fejezni.”
A protokoll szerint nemcsak a hirtelen fellépő problémák, hanem az orvos fáradtsága, figyelmetlensége, a műtét bonyolultsága és a rosszul képzett műtői segédszemélyzet miatt is bekövetkezhetnek ilyen esetek.
Augusztusban meghalt az a nő, akinek tűt felejtettek a testében az orvosok egy operáció közben. A hatvanéves jánoshidai asszony halála előtt pár nappal nyilatkozott a Tényeknek. Ügyvédet keresett, és kártérítést kért a kórháztól. Akkor is nagyon fájt a hasa. Lánya szerint édesanyja talán még ma is élne, ha a tű miatt nem kellett volna újból megoperálni.
Felelős
Az EMMI közleménye szerint a szisztematikus és átfogó kockázatmegelőzési rendszert működtető külföldi gyakorlatok szerint is a személyzet feladata és felelőssége a megelőző intézkedések betartása. Azt, hogy az idegentest testüregben hagyása gondatlanság vagy szabályszegés-e, és kinek a felelőssége, az egyedi eset alapján a bíróság dolga eldönteni.
Emberi hibák azonban mindig történnek, ezeket teljesen kiküszöbölni nem lehet. Az ellátórendszernek azonban feladata olyanná formálni a saját rendszerét és működési szabályait, hogy ezek a hibák minél ritkábban forduljanak elő, és káros hatásuk is a lehető legkisebb legyen –közölte lapunkkal az EMMI.
Módszer
A „nemkívánatos események” elkerülésére a legegyszerűbb módszer, amit régóta alkalmaznak, hogy a műtét elején és a testüreg visszazárása előtt is megszámolják a felhasznált törlőkendőket és műszereket. Ajánlatos olyan műszertálcákat alkalmazni, melyeken a műszerek száma standardizált, a varrótűket pedig mágneses lapon érdemes tárolni, áll a szakmai protokollban.
Ha idegentest maradt a sebben, az leggyakrabban tisztázatlan eredetű lázzal jelentkezik. Ezek az idegentestek a későbbiekben szövődmények forrásai lehetnek, és ha későn ismerik fel és távolítják el őket, a beteg halálát is okozhatják.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
Az EMMI szerint elengedhetetlen ilyen esetben a kérdést átfogóan vizsgálni: milyen feladatai vannak az intézménynek abban, hogy ezeket a szabályokat megalkossák, megismertessék a személyzettel és betartásukat ellenőrizzék? Továbbá, vajon idegentest esetleges bent maradása esetén megtettek-e mindent a mielőbbi „kárenyhítés”-re, valamint hogy az okokat megfelelően elemezték-e, és meghozták-e a hiba ismétlődésének megakadályozásához szükséges intézkedéseket? Mindezek nélkül ugyanis nincs esély arra, hogy egy következő hasonlóan sajnálatos esemény megelőzhető legyen.
Amerika
Az USA-ban sem jobb a helyzet. Évente 500 műhibapert tárgyalnak az amerikai bíróságok. Az elmúlt 20 évben 9744 műhibaper zajlott le a tengerentúlon, aminek a felében azért emeltek vádat, mert a páciensben felejtettek bizonyos műszereket – írja a The Washington post.
Pontos statisztikát hozzánk hasonlóan Amerikában sem vezetnek arról, hogy hány olyan eset van, amikor valakiben műtét után bennmarad a csipesz, a kesztyű vagy éppen a tű.
A John Hopkins Egyetemen, Winta T. Mehtsun kutatásvezető a műhibaperekre hagyatkozva készítette el csapatával a beszámolóját az idegentestek visszamaradásáról.
