Végy egy csapat férfit, egy részüknek borotváld le a hónalját, míg a többieket hagyd bátran burjánzani – ez volt az alapreceptje annak az új kutatásnak, amely során azt vizsgálták, kinek is van jobb illata. Szagmintát vettek mindkét csoporttól, amelyeket aztán vállalkozó szellemű nők orra alá dugtak, hogy sorolják be, melyik illatanyagot, mennyire találták vonzónak. Lehet, hogy a teremtés koronái lelombozódnak – akár szó szerint is – ugyanis a hölgyek a csupasz szagokat találták kellemesebbnek, bár: „Összességében a borotválás hatása nem volt jelentős” – tette hozzá a kutatás vezetője, Jan Havlicek. A Prágai Egyetem antropológusa az emberi illatanyagok szerepére specializálódott.
Kiderült ugyanis, hogy a méret ez esetben sem számít: míg a frissen borotvált és a 6-10 hétig növesztett hónaljszőr szaga közt valóban különbséget fedeztek fel a megkérdezett nők, addig az alig egy hét alatt kinőtt borosta és a többhétnyi bunda után nyert minta között már nem találtak igazán eltérést. A legérdekesebb azonban az, hogy a nők inkább hajlottak a borotvált hónalj felé, ami cáfolja azt a korábbi tudományos felfedezést, miszerint szőrös hajlatok épp azért alakultak ki, hogy az urak még vonzóbbak legyenek a hölgyek számára. Csak nem az ösztöneik ellen dolgoznak a nők?
„Ez a kulturális hiedelmekkel van összefüggésben. Bizonyos értelemben független az evolúciótól” – jelentette ki a kutató. Havlicek szerint sokkal inkább a borotvált és a borotválatlan hónalj vizuális megjelenésével függ össze, illetve azzal, hogy mit tartunk szépnek. Egy másik helyen, más korszakban valószínűleg egészen más eredmények születtek volna.
Kérdés, mi történne, ha fordítva is elvégeznék a vizsgálatot, vajon sokkal nagyobb különbséggel győznének a csupasz hónaljú nők a hónaljkutyát nevelőkkel szemben? Hiszen számukra a férfiaknál alapvetőbb elvárás az ily módon is ápolt megjelenés. „Határozottan szeretnénk elvégezni, de ez technikailag igazi kihívást jelentene. Nincs sok olyan hölgy, aki hajlandó lenne két hónapra felhagyni a hónalja borotválásával. Könnyebb volt férfi résztvevőket találni”- ismerte el a tudós.
A tanulmány a Behavioral Ecology and Sociobiology című szaklapban jelent meg.
