Élet-Stílus

Dízelt vagy benzinest?

admin
admin

2011. 09. 24. 07:37

Ma már szinte minden autó elérhetõ benzines és dízelmotorral, és autóvásárlás elõtt az üzemanyag fajtája sokakban az elsõ kérdések közt merül fel. Egységnyi gázolajból több energia nyerhetõ, ezáltal jobb lesz a fogyasztás és tartósabb az autó. Ám a dízelmotor annyival drágább, hogy a különbség csak 2-300 ezer kilométer után térül meg.

A dízelmotor és benzinmotor közti egyik fõ különbség, hogy ameddig a benzinmotorban gyújtógyertyák robbantják be a hengerben lévõ üzemanyag-levegõ keveréket, addig a dízelmotorban az a kompresszió miatti felmelegedés hatására öngyulladással ég el és végez munkát. A dízelmotorok eleinte nagy méretük és nehézkes mûködésük miatt inkább csak generátorokban, hajókban, mozdonyokban mûködtek. Közúti forgalomban a XX. század második feléig a benzinmotor volt az egyeduralkodó, csak ekkortól jelent meg a dízelmotor, elõbb a teherfuvarozásban, majd fokozatosan a személyautókban is. Ma már nyugat-Európában kevesebb benzines autót adnak el, mint dízelt. Ezzel szemben Amerikában csak benzines személyautók vannak, a gázolaj megmaradt a buszok és a teherautók üzemanyagának.
Drágább lesz a gázolaj

Az üzemanyagok is különbözõek. A benzin jórészt 4-12 szénatomú szénhidrogénekbõl áll, ezzel szemben a gázolajban a 8-21 szénatomú molekulák dominálnak. Az összetételbeli különbség miatt a gázolajnak körülbelül 13%-kal nagyobb az energiasûrûsége, vagyis egy liter gázolajból több energia nyerhetõ, mint egy liter benzinbõl. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a dízelmotor hatásfoka nagyobb, mint a benzinmotoré, akkor érhetõvé válik, miért fogyasztanak a dízelmotorok kevesebbet, mint a benzinesek. Ez az egyik fontos érve a dízelpártiaknak.

mennyibe kerül az autónk?

A hitel, az üzemanyag, javítások és a számtalan díj és adó, a környezetben okozott károk mind-mind beleszámítanak az autóhasználat költségeibe. A WWF Magyarország közremûködésével sorozatot indítunk: hova mennek az autóra költött milliók a vételáron túl? Forintosítjuk a mindennapos autóhasználatot, indul a Zöld Flotta Projekt az fn.hu-n.

Azonban a dízelmotorokért bonyolultságuk miatt többet is kell fizetni, általában sokkal többet, a fogyasztásbeli különbség pedig csak városon kívül érvényesül igazán. Sokszor 2-300 ezer kilométer kell ahhoz, hogy az árkülönbség megtérüljön. A magasabb árért viszont egy tartósabb motort kapunk, emiatt pedig az autó lassabban veszít az értékébõl. Ez utóbbi elõny környezeti szempontból sem lényegtelen, hiszen ha ritkábban vásárlunk új autót, akkor elkerülhetjük az új elõállításával kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátásokat és más szennyezéseket.

Fontos szempont volt korábban, hogy a gázolaj ára általában alacsonyabb volt, mint a benziné, annak ellenére, hogy nagyobb az energiatartalma. Ez a jövõben a visszájára fordulhat, mivel az EU szeretné, ha az üzemanyagok jövedéki adója ne literenként legyen számolva, hanem az energiasûrûséggel arányosan. Ez nemsokára azt is jelentheti, hogy a gázolaj ára 5-10 százalékkal meghaladja a benzinét.
Fotó: Kummer János / fn.hu

Fotó: Kummer János / fn.hu


Rövid távokra benzinest

Környezetvédelmi szempontból alapvetõen a benzinmotor az elõnyösebb. A dízelmotor közismerten kormoz, a nagyvárosokban a 10 mikronnál kisebb porrészecskék (PM10) miatti szennyezés legnagyobb része a dízelmotorokból származik. Ez a fekete füstfelhõ a busz mögött. Emellett a dízelmotorokban a keverékképzés sajátosságai miatt kevésbé tökéletes az égés, mint a benzinmotorban, így olyan káros gázok keletkeznek (pl. nitrogénoxidok), amik a benzinmotorokban kevésbé vagy egyáltalán nem.

A szigorodó elõírások miatt a dízelmotorok ma már rengeteg kiegészítõvel vannak felszerelve, amik csökkentik a szennyezéseket, ilyen például a részecskeszûrõ, ami az említett kormot szûri ki, majd égeti el szén-dioxiddá idõrõl idõre, vagyis ezzel pedig éppen a klímaváltozáshoz járul hozzá. Az autók szén-dioxid-kibocsátása alapvetõen csak az autó fogyasztásától függ, de fontos, hogy ugyanannyi benzinben kevesebb a szénatom, így ugyanahhoz a fogyasztáshoz kevesebb kibocsátás kapcsolódik. A különbség itt is 13 százalék, nem véletlenül, hiszen az energiasûrûség a szén mennyiségébõl fakad.

Mi következik a fentiekbõl? Az, hogy nincs egyetlen jó válasz a címben feltett kérdésre. Ha évente 3000 kilométert autózunk a városban jellemzõen 10 perces utakon, akkor csakis benzines autót érdemes venni, hiszen egyrészt soha nem térül meg az árkülönbség, másrészt a dízelmotor be sem tud melegedni ennyi idõ alatt. Ellenben ha havi 3000 kilométert utazunk és a Budapest-Gyõr táv a rövidebbek között van, akkor egy korszerû, ésszerû méretû dízelmotor nemcsak a pénztárcánkat, de a környezetünket is kímélheti.

Ha pedig minden jól megy, pár év múlva a kérdés úgy szól majd, hogy benzines vagy dízel hibridet válasszunk?

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Apa lesz Tabáni István

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.