Épp ezért az Európai Unió hárommillió eurót szán arra, hogy a tagországokban népszerűsítse a rovarevést. A kutatók szerint a bogarak nemcsak könnyen hozzáférhetőek, de egészségesek is: húsuk koleszterinben és zsírban szegény. A tücsök kalciumban, a termesz vasban, a selyemhernyó lárvája pedig rézben és B2-vitaminban gazdag.
A kontinensen nem ez lenne az első próbálkozás, hogy népszerűsítsék a rovarevést. 1885-ben Nagy-Britanniában például olyan szakácskönyv jelent meg, ami a szegényeknek egyebek közt olyan recepteket javasolt, mint a pincebogármártás. A kezdeményezés – mondanunk se kell – nem érte el a célját.
A kritikusok úgy vélik, hogy az EU projektje pénzpocsékolás, mert az emberek evési szokásai nem változnak meg egyhamar, így a bogarat is nehéz lenne lenyomni a torkukon. Még akkor is, ha tudtunkon kívül évente fél kilót elfogyasztunk belőlük – véletlenül.
