Élet-Stílus

A leghosszabb éjszaka kezdődik

admin
admin

2010. 12. 21. 17:58

December 21. az év legsötétebb napja, a most keddről szerdára virradó éjszaka a leghosszabb az év során: napnyugtától napkeltéig 15 óra és 32 perc fog eltelni. Napról napra egyre tovább lesz világos, szilveszterkor pedig már szakíthatunk depressziós önmagunkkal: a mainál hat perccel tovább élvezhetjük a természetes fényt.

A téli napforduló december 21-éről december 22-ére virradó éjszakán, idén egészen pontosan 22-én, hajnali 01 óra 38 perckor következik be. Földünk dőlésszöge miatt ettől a pillanattól kezdve egyre nagyobb szögben érik majd a napsugarak az északi féltekét, ezzel együtt a nappalok hossza is növekszik.

Egészen június 21-éig – ekkor alig nyolc órás az éjszaka -, amikor a folyamat megfordul, és december 21-éig a sötétség ismét perceket lop a világostól. A téli napfordulóhoz kapcsolódik egyébként az emberiség egyik legősibb ünnepe is. A sötétségből a fény felé lépés, az újjászületés ünnepe volt ez ősidők óta, nem csoda, ha a kereszténység is erre az időpontra időzítette egyik legnagyobb ünnepét, Jézus születését.
Ahogy a Föld fordul…

Holnaptól a napnyugta egyre később lesz, bár a pesszimisták és a depressziófüggők egy jó ideig még nem fogják magukat jobban érezni: egy-kétnaponta alig egy-két percről van szó. A napkelték és napnyugták időpontjáról, a napfordulókról az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján található részletes táblázat.

A napfordulók és az éjszakák-nappalok hosszának váltakozásához egyetlen fogalmat kell ismernünk, ez az ekliptika síkja, ami többek között a Föld keringési síkját jelöli a Naprendszerben. A bolygók többsége – néhány fok eltéréssel – szintén ebben a síkban kering a Nap körül. Földünk tengelye azonban nem merőleges az ekliptika síkjával, hanem 66,55 fokos szöget zár be vele. Ez a „tengelyferdeség” befolyásolja a napsugarak beesési szögét a földfelszínre, ami pedig az évszakok változását, egyben a nappalok és éjszakák hosszának változását eredményezi.

(MTI)

(MTI)

Minél nagyobb szögben érik ugyanis a Nap sugarai a felszínt, annál jobban képesek azt felmelegíteni, vagyis adott szélességi körön annál melegebb lesz a levegő is. Nyáron a föld északi „sarka” dől jobban a nap felé, ilyenkor az északi féltekén nagyobb a sugarak beesési szöge: a tetőpont június 22., amikor a Ráktérítőre vetül 90 fokban a napfény. Ilyenkor tehát az északi félteke kering „arccal a Nap felé”.

Fordul a kocka

A Ráktérítő az északi szélesség 23 fok 26 percnél szeli át a Földet, és többek között a Nyugat-Szaharát, Algériát, Líbiát, Egyiptomot, Indiát, Kínát és Mexikót. Ettől délre és északra csökken a beesési szög, a déli féltekén ilyenkor van a tél és a sötétség csúcspontja: míg az Északi-sarkon hónapokig le sem nyugszik a nap, a Déli-sark erre az időre teljes sötétségbe borul.

Télen fordul a kocka, vagyis a Föld déli „sarkát” mutatja a Nap felé: a téli napfordulón a Baktérítő kapja 90 fokban a napsugarakat. A Baktérítő a déli szélesség 23 fok 26 percnél halad, és érint többek között Namíbiát, a Dél-afrikai Köztársaságot, Madagaszkárt, Chilét, Argentínát, Paraguay-t és Brazíliát. A tavaszi és őszi napéjegyenlőség – március 21. és szeptember 23. – idején az Egyenlítő felett halad a Nap az égbolt zenitjén, majd a nyárba hajolva északra, míg a tél közeledtével a délre halad a térítőkig és vissza.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.