Élet-Stílus

Hogy kerülnek az oroszok a Facebookba?

admin
admin

2010. 12. 13. 17:36

A párizsi Le Web az internetvilág egyik legnagyobb rendezvénye. Hogyan terjeszkednek az internet látható és láthatatlan gigászai?

A több ezer fős Le Web megaesemény biztosan a legnagyobb internetes összejövetel volt idén Európában. A jobbára amerikai szereplők gyakran dicsérték az eseményt és a Myspace CEO-ja is megjegyezte, hogy 5 évvel ezelőtt bizony az akkor még induló LeWeb-en csak 200-300 résztvevő lehetett. A megakonferencia jól érzékeltette, hogy Európában is megindult az internet és a startup láz. Igaz ebből egyelőre Kelet Európa és Magyarország kimaradni látszik. Olyan Szilicum völgyi sztárok voltak jelen, mint a Google fejlesztési vezére Marissa Mayer, aki az alapítástól ott van a keresőcégnél, illetve a Google befektetési vezére, vagy a Facebook, Microsoft, Twitter több felső vezetői.

A legérdekesebb beszélgetés a magyaros nevű Alexander Tamassal zajlott, aki az orosz DST befektetői csoportot képviselte és először szólalt meg komolyabb nyilvánosság előtt. A beszédét ennek megfelelően igen komoly érdeklődés övezte, hiszen először lebbent fel a fátyol a Facebookban, a Facebook legsikeresebb játékait készítő Zyngában és persze az új online tranzakciós site üdvöskében, a GROUPON-ban is kisebbségi részt tulajdonló, misztikus orosz befektető társaság ténykedéséről és jövőképéről.

Second Market

A Facebook, Zynga és Gropuon cégekben kisebbségi részt szerző, orosz DST vezetője közlékenynek és „nyitottnak” mutatkozott: elárulta a befektetéseik küszöbét és módszerét. Alexander Tamas elmondta, hogy nyitva állnak minden internetes cég előtt, amely évi 1 milliárdos árbevétel fölött van. Stratégiájuk, hogy a kisebbségi részesedésért cserébe nem kérnek igazgatósági (board) tagságot, hiszen ez szavatolja befektetési célpontjaik felé, hogy az egymással konkurens cégek vezetését nem befolyásolják. Bár azt is mondta, hogy őket igazából nem is kell keresni, úgyis megtalálják, akit szeretnének…

A DST képviselője beszélt az orosz (kínai kapcsolódású)* megabefektető cég akvizíviós stratégiájáról is és arról, hogy miként tudtak a Microsoft után egyedüli külső befektetőként bekerülni a Facebook-ba. (*lásd erről az orosz-kínai összefonódásról korábban.

Alexander Tamas elmondta, hogy a gazdasági válság következtében szerintük szinte leállt a webes cégek esetében az tőzsdei kibocsátás (IPO) lehetősége.

Ez azonban nagy probléma a céges opciókkal rendelkező vezetők számára, akik sok esetben szeretnék gyors pénz formájában sokszor nem 8-10 éven belül, hanem gyorsabban szeretnék megkapni részesedésük értékét. Ennek kezelésére létrejött az ún. Second Market, ahol nem tőzsdén lévő cégek részvényei cserélnek gazdát. A DST egyik legfontosabb orosz befektetése a Mail.ru, amely mégis nemrég ment tőzsdére.

Nos, a Facebook első 2,5 százalékos pakettját a Mail.ru nevében vásárolták csaknem 200 millió dolláros összértékben, olyan módon, hogy a Second Marketen ajánlatot tettek a Facebook részvény opcióval rendelkező vezetői számára, hogy fejenként pár millió dollár értékben vásárolnak tőlük részvényeket. A második pakettra 100 millió dollárt költöttek és ezt már a DST vásárolta meg, de csak annyit árult el, hogy ez meghaladja az első 2,5 százalékos pakettet. Azaz jelenleg 5 százalékuk lehet a Facebook-ban – összegezte a moderátor.

A geektanács ülése ( fotó: flickr.com)

A geektanács ülése ( fotó: flickr.com)

A DST tanácsai ugyanakkor a hosszú távú tervezésről szóltak és a befektetési stratégiájuk kapcsán Tamas elárulta, hogy a Facebook vásárlása mellett 2 éve azért döntöttek, mert a Mail.ru felhasználói vizsgálata során látták, hogy a számukra meghatározó tinédzser korosztály a chat-et és a social mediát használja csak és szinte már nem levelezik, nem olvas online újságot. A tendencia alapján döntöttek az akkor még 6 milliárd dollár értéken szereplő Facebook-beli vásárlás mellett.
Az idő busásan igazolta terveiket, hiszen azóta a Facebook értéke 60 milliárdra ugrott fel, tehát a hosszú távú terveik igazából egy év alatt tízszeres értéken realizálódtak. Ez alapján mindenkinek azt tanácsolta a szerény, de impulzív befektető, hogy ne az exitben és a megtérülésben gondolkodjon, hanem a világot megváltoztató és korosztályokra hatást gyakorló ügyeken dolgozzon. Biztatását hatalmas taps övezte, és az utána felszólalók is többször említették ezt a kijelentést.

A pénz és a Google

A konferencián az előadók gyakran több százmillió dolláros befektetéseket emlegettek. Ennek a csúcsa a Google befektetési igazgatója részvételével, második napon tartott „Hogyan szerezzünk befektetést?” beszélgetés volt.

Anil Hansjee elmondta, hogy azon tőzsdei kritikák ellenére, hogy a Google alig költi a készpénz állományát és többet is akvirálhatna, bizony tavaly több mint 42 felvásárlást hajtott végre. A konferencia alapító LeMer erre moderátorként viccesen megkérdezte, hogy ha ilyen nyitottak a befektetésre és szinte minden héten vesznek valamit, akkor a nézőközönségben ülő potenciális vállalkozók hová írhatnak, ha befektetést ajánlanak a Google-nak? Bizony a válasz kiábrándító volt, mert a Google vezető szerint az érdeklődők csak az info-kukac-goole-com-ra írhatnak…

A Google részvétele egyébként igen erős volt a konferencián: főtámogatók voltak, külön workshopot rendeztek és a Google vezető beszélgetésében bizony számos PR-elem és belső termék reklám is helyt kapott. Vélhetően nagyon sokat fizethettek a részvételért, amely mutatja az érdeklődésüket Európa iránt is.

Magyarok is vannak

Sajnos a Le Weben a magyarok képviseletében csak a Google egyik magyar kolleginája, illetve a párizsi részvételemet támogató, új inkubátor ház képviselője és én vettünk részt.

Magyar céget a kiállítók és a versenyző startup-ok között nem láttunk, az viszont nagy büszkeséggel töltötte el minket, hogy a magyar fejlesztéssel és bázissal működő Ustream immár a világ élvonalában szerepelt – még ha ez csak egyelőre a szponzor táblán és az említésekben is jelent meg Párizsban. Pontosabban a Ustream a bronzpartnere volt az eseménynek, és az előadások közben is sokszor elhangzott a Ustream neve. Erre magyarként nagyon büszke voltam:

Fotó : Miskolczy Csaba

Fotó : Miskolczy Csaba

Sajnos a másik hazai websztár a Prezi.com nem szerepelt semmilyen formában a konferencián, és egyelőre egy előadásban sem láttam viszont a prezentációs eszközét, holott tudtommal fölöttébb híres szilíciumi guruk is használják már. Például itt.

Sztárok most

Az egész eseményen csupán fél tucat, divatos webszolgáltatás nevét emlegették. A többi akár hasonló kaliberű cég nevét alig lehetett hallani és illedelmes csend övezte a korábban trendi Gowallát, vagy a Digg-et, a Youtube-ot, sőt a még maga a Google képviselője sem beszélt a mostanság felsülni látszó, de újszerű Google TV-ről. Így ma a legdivatosabb nevek (legalábbis a párizsi konferencia légkörben) a Facebook, a Google, a Gropuon, a Twitter voltak.

Az új websztár a Foursquare huszonéves vezére, Dennis Crowley volt, aki közvetlenségével és szerénységével a közönségkedvenc volt a konferencián. Igazából ő volt az egyetlen színpadi fellépő, aki az előadása napján a tömegben is elvegyült és akivel akár szóba is lehetett elegyedni:

A Foursquare alapítója elmondta, hogy pénzre nincs is szükségük és igazából túlmisztifikálják őket, hiszen éppen csak most nyitottak New York után egy második irodát San Franciscóban, csekély 5 fővel, mégis százmilliós ajánlatokkal bombázzák őket. A Rovio (Angry Bird fejlesztője) és a Evernote freemium modellből felfutó webalkalmazás vezetője is hasonló pénzbőségről beszélt.

A másik nagy sztár az Angry Bird játék fejlesztőcégének a vezetője, Mikael Hed volt. A beszélgetést megelőző Angry Bird groteszk videó igen nagy közönségsiker volt, alapvideó.

De mindenki – egymástól függetlenül – egyetértett abban, hogy nem új területeket akarnak meghódítani, hanem a szolgáltatásuk minőségét akarják javítani, céljuk igazából „csak” ennyi. Érdekes volt ezt a minőség iránti alázatot a legnagyobb sztárok szájából hallani és furcsa volt azzal szembesülni, hogy a több milliós felhasználói bázissal rendelkező cégek vezetői továbbra is szerények, a felhasználók felé alázatosak tudtak maradni és a pénz igazából mintha nem is foglalkoztatná őket.

(A szerző, Miskolczy Csaba a Blogter.hu, az indavideo.hu, a Mommo.hu, a Hírfigyelő.hu. elindítója.)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.